Megért engem valaki? Mert a barátaim nem.

Nem olyan nagyon rég megismertem egy nőt. Egyedülálló anyuka, nagyon kis babája van. Úgy szoktunk találkozni, hogy a szomszédos faluból áttolja hozzám a babakocsit (20 perc séta neki kb.) és akkor nálam vagyunk 3-asban minden szabadnapomon. Ez már jó pár hónapja így megy, és a haverjaim hülyének néznek emiatt a viszony miatt. De ha egyszer jól érzem magam a nővel? Igen, minden szabadnapomon arra vágyom, hogy minél korábban jöjjön át, és minél későbbig maradjon. És mivel ő is szereti a társaságom, jön is a babával. Lehet fura a viszonyunk, de ez van. Eddig ilyen otthonról elmenős randin még soha nem is voltunk, meg kettesben sem találkoztunk még soha a baba nélkül. De hát nem szokványosan indult ez a szerelem, ez van. Attól még élvezzük egymás társaságát. Ezt a barátaim nem értik meg.