Ebben a megalázó szituban hogyan lehet ùgy belevágni egy párkapcsolatba, hogy nincsen szerelem kettejük között? Sok ilyen ember van, de mi motivàlja őket, ha Pl megcsalás nincs egyik részéről sem?

Nincs önbecsülése, sok embernek nincs.

Miért nem az osztálytársadat kérdezed, hogy ö miért ment így férjhez?

Szerintem minden ilyen eset kicsit más. Van, aki rossz családi háttérből menekül egy rossz kapcsolatba, mert azt hiszi, annál csak jobb lehet. Van, akit belehajszol a környezete azokkal a dumákkal, hogy "ideje lenne már férjhez menni, mert szégyen, hogy ennyi idősen nincs komoly udvarlód", "ketyeg már a biológiai órád, mikor leszel anya", "selejtes vagy, hogy nincs még férjed", "x hónapja együtt vagytok, és nincs még gyűrű? mi vagy te, címeres r...c?" és társai. Van, aki az elején szerette a másikat, csak nem ismerte ki eléggé, mielőtt igent mondott, és későn esett le neki, hogy milyen ember a másik. És van olyan is, aki nem is érzi rosszul magát, csak sportot csinál a panaszkodásból.

Mondjuk szerintem ha neked panaszkodik,siman rakerdezhetsz hogy bocsi,de akkor miert nentel hozza?