Évek òta nem tudok túllépni az exemen. Mit tegyek?

Interneten ismertem meg még sok éve. Általános iskolás gyerek voltam, és Ő is az volt, csak ő fiatalabb volt tőlem három évvel. Viszonylag sok év után találkoztunk először, mert az ország két teljesen más pontján éltünk, de akkorra én már felnőtt voltam(18 éves). Szóval találkozgatni kezdtünk. Voltam is náluk jò néhányszor, és megismertem az egész családját is, majd egy bulin amit pár évvel később Ő rendezett megcsòkolt engem. Ő ekkor már 18 éves volt, én meg 21. Ezután már úgy kezeltük a dolgot, hogy együtt vagyunk, ami nagyon csodálatos volt, mert miután megcsòkolt olyat éreztem, mint még soha, és ezt az érzést le sem tudom írni, de nagyon jó volt. Nagyon szerelmes is lettem belé, pedig előtte hosszú évekig meg sem fordult a fejemben, hogy akarok tőle bármit is. A szex is csodás volt vele már elsőre. Igazából nem éreztem azt, hogy baj lenne, mert én nagyon jól éreztem magam mellette, és azt hittem hogy ő is mellettem, mert soha nem szólt hogy valami gondja lenne. Voltak köztünk apró viták, de nem gyakran, és nem tűntek komolynak.

Én Őt képzeltem el magam mellé végleg, olyan szerelmes voltam. Mindent meg is tettem érte, például leköltöztem az ország másik végébe miatta, hogy mindennap találkozhassunk, de egyik nap leköltöztem, és másnaptòl már furcsán kezdett el viselkedni velem. Például nem írt vissza, és nem vette fel a telefont, mikor több nap után felvette(addig nem írt semmit) annyit mondott, hogy elfoglalt, és ne zaklassam. Nem értettem az egészet, majd egy közös ismerősünk akivel találkoztam az utcán felvilágosított, hogy az úgynevezett ,,páromnak" új nője van, úgyhogy azért nem keres már engem, és azt üzeni hogy ne is keressem többet.

Mérges lettem. Írtam neki, hogy tudok mindent, de nem értem miért kellett ezt, és miért nem volt velem egyenes, erre letiltott. Szóval meg sem tudtam vele beszélni semmit igazából.

Az eset után kb félév után próbáltam őt keresni, de kb 50 másodpercet volt velem hajlandó telefonon beszélni. Elmondta ismét, hogy ő nagyon elfoglalt, most sincs otthon, és nem alkalmas a beszélgetés. Ezek után inkább én tettem le, mert nem akartam tovább alázni magamat.

Ezen az egy alkalmon kívül én soha nem kerestem azóta semmilyen formában, viszon három év telt el, és mai napig hiányzik. Gyakran álmodok vele, és nem tudom elfelejteni. Mindennap eszembe jut. Csak a jóra tudok emlékezni. Mikor nevettünk, ettünk, megbeszéltünk szó szerint mindent részletesen, stb.

Próbálok hazudni magamnak, hogy túlvagyok rajta, de sajnos nagyon nem így van.

Vannak hobbijaim, sokat dolgozok meg tanulok is, de semmi nem segít. Próbáltam ismerkedni, de három éve mindenféle ismerkedésem kompletten zátonyra fut. Olyan figurák közelítenek meg, hogy rémálom(drogos, alkoholista, agresszív, házas, stb). Kezdem azt hinni, hogy erre vagyok ítélve, és soha nem leszek túl rajta, de még egy normális férfi sem fog jutni nekem soha.

Most is itt vagyok Szenteste és csak rá tudok gondolni...

Egyébként nem követem az életét, meg mint írtam le is vagyok tiltva mindenhol neki.

Volt már valaki hasonló cipőben? Mit tanácsoltok?