Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van még olyan pár, ahol nem kellett az első mérföldköveket kimondani, mert mindenhogy jól alakult?
Pl: nem volt téma, hogy komolyat akarunk-e. Egyértelmű, hogy erre vágyunk. Én vagyok a nő, ő a fèrfi, és néha túlgondolok dolgokat.
Pl. Még nem beszélünk arról, hogy mi miket szeretnénk hosszabb távon x év múlva közösen, de beszélünk arról, mire vàgyunk, hogy akarunk egymástól független is akár egyszer családi házat, kutyát-macskát, legalább 1 gyereket. Részben emiatt is jöttünk össze, mert vannak bennünk közös pontok, azt is megbeszéltük, hogy jövőre együtt megyünk nyaralni.
Megünnepeltünk minden hónapfordulót, tök jó. Viszont nem nagyon mondjuk, hogy "szeretlek". Néha magamat hibáztatom emiatt, mert nem mondtam ki előbb. Pár hónapos kapcsolatban nem kéne emiatt aggódnom, mert még mindig rengeteget beszélünk, a múltunkról is, hogy honnan, hová tartunk és egyikünknek se volt hosszabb kapcsolata még, mert nem találtunk olyan személyt. A családjáról is tudok kb. Mindent most nár.
Viszont ő rólam kevesebbet tud, mert én nehezebben nyílok meg és nehezen élem bele magam egy kapcsolatba. Kellett idő, amíg nem éreztem gyorsnak a "szeretlek" szót.
És nagyon remélem, hogy nem fog amiatt "megunni" , mert nehezebben beszélek magamról, az érzéseinkről mindketten tudunk, szeretünk lelkizni, de azért nem úgy,mint 2 csaj. :D És tisztáztuk is ezt egymással, hogy egy friss kapcsolat nem olyan még, mint egy 5-10 éve tartó barátság, de ettől még nem jelenti azt, hogy nem leszünk közelebb egymáshoz később, és ő bocsànatot is kért már amiatt, amikor olyanokat mondott nekem, mint a haverjainak szokott.
Nem tehetek róla, én nem merek elkapkodni semmit, de nem akarok elzárkózottnak sem tűnni. Ő sem az a matrica típus, szerencsére.
Mert mit mondott amit a haverjainak szokott? Nem mindegy.
Egyébként az a fontos szerintem, hogy egyforma/hasonló legyen az értékrend, cél és bár különböztök azért egy csónakban evezzetek.
Példaként említve lehet, hogy introvertrált vagy és bár ő az ellentéted vagyis extrovertált azért még megértitek egymást és hajlandóak vagytok önszántatokból a másiknak megfelelni mondjuk úgy, hogy elmész vele bulizni, de ő is képes nyugisabb időtöltésre. Egymás határain nem léptek túl, képesek vagytok kompromisszumra. Persze nem állandóan arról szól a kapcsolat, hogy a másiknak megfelelj, egészséges keretek között értendő.
1-es ez izgi amit írsz, mindketten ambivertáltak vagyunk inkább. Ő ENTJ, én meg ENFP/INFP, de most határozottan ENFP és sohasem laktam 6 hónapnál többet egyedül akkor se, amikor volt rá pénzem. Mindig volt egy barátnőm, aki be akart hozzám költözni, mert annyira kedveltek. :D Idegen emberek nem bírtak, nem vagyunk egyszerű esetek, mert az Ne és Fi kombó egy szétszórt, bolondos egyéniséget alkot, akinek néha kell a magány és az alkotós, introvertált hobbik.
De ez a páromnak is kell, nem tud minden héten bulizni, ő edzeni szeret társaságban inkább. :D
De olyan dolgokban hasonlítunk a párommal, hogy néha elérzékenyülök. Pl: szeretne ő is egy zongorát, de még nem tudunk játszani rajta! :3
Csak pl: én, aki szeretek jövőről álmodozni, nem tudom, melyikünkhöz költözhetnénk később. Nálam van egy csomó hely, nála nincs nagy ruhásszekrény és be se férne oda az enyém (ez ilyen pasis dolog xD). Az én lakásom viszont kisebb, de jobb az elrendezése, van elég szekrény, csak erkélyem az nincs, nem cigizek. Ő e-cigizik néha, stresszes a munkája, nem tudom ezèrt hibáztatni, a sima cigit már nem szívná. A szüleim se amiatt váltak el, mert az egyik dohányzott, a másik meg nem.
Nem lehet mindenben egyezni, de érdekel az ő világa, én is szeretek logikus meg nyitott lenni, de a domináns Te egy ENTJ-ben nagyon sok logikai eszmefuttatást igényel és sokkal több hatékony asszertivitást, mint amivel az én érzelgős természetem rendelkezik? És tanulok tőle! :D
Amivel megsértett az olyan dolog volt, ami szerinte vicces volt, szerinten viszont nem, erre mondta hogy megértette, én nem a haverja vagyok, aki szerint ez tényleg vicces lett volna.
Egy csomó másban egyezik a humorunk, és van egy fontos közös hobbink, amiben eddig senkivel se voltam összhangban. Plusz a rock zene. ;)
Kimondani, hogy jártok, kirakni facebookra, ellátogatni egymás családjához, ilyenek.
Mi nem mondtuk senkinek igazából, elmentünk a közös baráti társaságba kézenfogva. Facebookra meg szerencsére egyikünk se akarja kitenni, nem vagyunk ilyenek, nem ezen múlik.
A legnagyobb első mèrföldkő az összeköltözés, legalábbis nekem. Egyelőre én sem érzem szükségét, nemcsak miattunk, más miatt is se.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!