Nagyon szeretem a párom, de valamiért mégsem érzem jól magam a kapcsolatunkban. Mi lehet a megoldás?

Mielőtt megpróbálnám részletesebben leírni a szituációt, azt előre le szeretném szegezni, hogy nem akarok vele szakítani. Túlságosan szeretem őt ahhoz. Nem a gyáva menekülést akarom választani, hanem a probléma megoldását. Csak fogalmam sincs, mit tehetnénk.

A legnagyobb problémám, az, hogy már nem feküdnék le vele. De nem azért, mert nem kívánom őt. Ez most kicsit ellentmondásos lesz, de én nagyonis kívánom őt, nagyon szeretnék vele szexelni, de valahogy az egész mindig olyan tárgyilagosnak érződik. Hiába a sok előjáték, vagy romantika, valahogy nem elég érzelmes. Emellett a másik problémám, hogy mostanában sokkal kevesebbet tudunk találkozni, mert mindkettőnk élete teljesen megváltozott az idén: én egyetemre mentem, ő pedig új helyen kezdett dolgozni. Nehéz összeegyeztetni a találkozókat, mert én hétköznaponkén általában sokáig a suliban/egyéb sulis programon vagyok, őneki meg a melója szinte mindig estébe nyúló, és nagyon gyakran hétvégén is dolgozik. Ehhez társul az az úgyszint ellentmondásos érzésem, hogy amikor végre találkozunk, akkor az nem villanyoz fel annyira, tök közömbös érzést vált ki belőlem, de ha meg nincs épp velem, akkor nagyon hiányzik.

22/L

Előre is köszi mindenkinek, aki próbált segíteni