Mit kellene tennem?

Egyszer már leírtam ezt a kérdést de úgy gondolom hogy így egyszerűbb megfogalmaznom a dolgokat.

(Én(18L)) Ő(21F) 3 évvel ezelőtt

nyári munkaként dolgozott egy hotelban a nővéremmel és a pasijával. Én csak segítőként és nyaralni mentem oda de akkoriban benne voltam egy rossz párkapcsolatban ( de ezt nem akarom részletesen leírni) és ő is. Nagyon össze barátkozunk és sokat flörtöltünk és ő állandoan csikizett és piszkált hogy csikis vagyok-e.mindennap megdicsérte az outfitjeim , folyamatosan kereste a társaságom és énis az övét. Körülöttünk mindenki mondta hogy tuti bejövünk egymásnak.

Sajnos eltelt az a 2 hónap és mindeketten hazamentünk ( elég messze lakunk egymástól nagyjából 3 óra kocsival az út).

Szeptemberben ráírtam amikor szakítottam a barátommal de ő még akkor kapcsolatban volt. Majdnem mindennap beszéltünk, minden reggel írt hogy jóreggel és este is hogy jóéjszakát. Aztán decemberben írt egy hosszú üzenetet amiben elmondta hogy a barátnője féltékeny rám és hogy nem beszélhetünk többé.

Szomorú voltam de nem akartam hogy miattam szakítsanak így kéretlen mappába raktam és nem írtam neki.

Februárban újra rám írt.

-"Szia (az én nevem).

Amikor ezt leírtam akkor bocsánatot akartam kérni, de elaludtam.🙄

Bocsi!🤭"

-"most keltem"

-"Haragszol rám?🥺"

-"Én akartam írni🥺"

Tehát nagyjából 2021 nyarán megint írtam neki.

Azon a nyáron is elmentem abba a hotelba de akkor hivatalosan dolgozni.

Megbocsájtottam neki és újra elkezdtünk beszélgetni és azt gondoltam hogy biztos össze fogunk jönni hiszen elkezdett becézgetni sokféleképpen például: kedvesem, szerelmem,babám,hölgyem,lelkem(?).

Egész nyáron cseteltünk többször lehívtam de arra hivatkozott hogy nincs kocsija és nem szeret buszozni.

Vége lett a nyárnak hazamentem és szeptember vége felé elmondta hogy meglett a jogsija és hogy mennyire sokat vezetett már.

Aztán lehívtam magamhoz és azt mondta hogy majd máskor.

Viszont ha nem akar tőlem semmit akkor miért chatel velem reggeltől estig mindennap ,becézget úgy ahogy párok szokták egymást?

A barátjának nevez és közben két értelműen bánik velem. Csak rá koncentráltam pedig lettek volna fiúk akik százszor jobban bántak volna velem de miatta mindenkit ignoráltam.

Aztán újra kéretlen mappába helyeztem mert úgy éreztem hogy ez kapcsolat semerre nem halad.

Nemtudom meddig írtam vele de 2022 augusztusban visszaírtam neki miután kitartóan írt naponta.

Mérges voltam rá hiszen a beszélgetés akkoriban nem haladt semerre 1-2 szavas válaszokat írtunk egymásnak és a semmiről beszélgettünk..egyszer ő nem írt egy hétig aztán én. aztán idő teltével jobbra fordult a beszélgetés, elkezdünk filmet nézni telefonálás közbe és újra azthittem hogy összejöhetünk.

De nem.

Elkezdett nekem az új barátnőjéről áradozni, egyre kevesebbszer néztünk filmet mert ezt írta:

"Ma nemtudunk filmet nézni mert a barátnőmmel fogok🥰, majd holnap ha neked jó"

Mindenegyes beszélgetésnél úgy éreztem hogy szíven szúr. december 31-én irtami egyszavas választ és eldöntöttem újévkor hogy nem írok neki soha többé.

Ezúttal nem a kéretlen mappába raktam hanem kitöröltem a beszélgetést és letiltottam minden platformon hogy ő se keressen és én se írjak neki többé.

Időközben úgy éreztem hogy letiltani minden platformról azért eléggé gonosz szóval visszatiltottam és kéretlenbe raktam nagyjából idén májusban.

Szomorú voltam és sokat sírtam miatta hiszen ő volt az egyetlen fiú aki "érdeklődött irántam" és ugyanakkor az egyetlen ember is.

Mivel hogy több éve küzdök depresszióval és szorongással így jól esett hogy valaki leírja hogy mennyire gyönyörű vagyok és minden reggel leírja hogy jó reggelt.

Nem volt sok barátom így nagyon sokat gondoltam rá, de tudtam hogy nem akar tőlem semmit és csak magamat büntetem azzal hogyha továbbra is tartom vele a kapcsolatot.

2023 Június 1.

-"Szia (az én nevem)😁!

-Mizujs van veled kedvesem?

-Olyan régen beszéltünk.

-Remélem nem baj, hogy írtam."

Teljesen ledöbbentem hogy ennyi ghosting után még eszébe jutok.

Vissza írtam neki de ezúttal más volt.

Majdnem mindennap filmet néztünk és órahosszákat telefonáltunk nagyon jó időszak volt, sokszor fel emlegette hogy majd jön hozzám mert nemsokára megjavítja az autóját de annyira nem hittem neki.

Több éve hiteget és játszadozik velem szoval ezúttal sem vettem komolyan.

Aztán 1 hónap múlva júliusban lett egy olyan lehetőségem hogy elmehetek pár hétre a nővéremhez és a pasijához lakni.

És ők ugyanabban a városban élnek mint Ádám.

Sokszor előfordult hogy meglátogattam a nővéremet de sose futottam össze vele vagy kérte hogy találkozzunk.

Le írtam neki hogy menni fogok és ő erre nagyon jól reagált, leírta hogy majd mindenképpen szeretne velem találkozni ha lesz időm.

Meglepődtem, nemtudtam eldönteni hogy most barátzónába vagyok-e mégmindig.

Beleegyeztem és örültem hogy 3 év után végre találkozhatok vele.

Miután megérkeztem nővéremhez tartottuk továbbra is a kapcsolatot, mindennap leírtam neki hogy milyen napom volt és ő is.

Snap térképen láttam hogy 2 utcányira vagyunk egymástól.

De nem írt hogy mikor találkozzunk,ami azt illeti fel sem hozta a dolgot én pedig nem akartam erőltetni, hét elteltével úgy alakult hogy egyedül maradtam a nővéremék lakásában egy napot és megkértek hogy vásároljak be az ebédhez.

Elsétáltam a boltam és a vásárlás közepén megjelent ő.

Odajött hozzám és szorosan megölelt, nem is fogtam fel hogy mitörténik de visszaöleltem.

segített bevásárolni, tolta a kosaram és egy üdítőt is vett nekem.

Egész végig flörtöltünk és piszkálódtunk, aztan hazavitt és megölelt.

Én pedig felhoztam neki hogy miért nem keresett hogy találkozzunk és azt mondta hogy azért mert nem akart zavarni mert nem hozzá mentem ezért arra várt hogy én írjak neki.

Ezen jót nevettünk hogy mennyire nyomik vagyunk.

Aztán találkoztam vele élőben még 3szor.

Nagyon jól éreztem vele magam az egész olyan természetes volt, nem éreztem magam kínosan sem zavarba.

A második találkozó után ezt írta:

-"Hiányérzetem volt

És rájöttem miert

Akartam neked puszit adni🥺

A közös beleegyezéseddel persze"

Azthittem meg akart csókolni de végül a 3 találkozón mélyen a szemembe nézett és mondta hogy akkor mégis adna egy puszit és aztán adott az arcomra egy puszit.(???)

Egyébként ezek a randik/találkozók nagyon jók voltak.

Az első találkozón megittunk egy limonádét aztán piknikeztünk egy kilátóban és órákat beszélgettünk.

A második találkozón elmentünk túrázni aztán egy olasz étterembe mentünk.

A harmadikon pedig az eső miatt a kocsijában ültünk és zenét hallagattunk.

A harmadik és egyben utolsó találkozó után megcsókolt.

Nagyon örültem neki de nem mutathattam ki senkinek mert a nővérem és a barátja nem kedvelik.

Viszont azóta kétségek között vagyok amit elmondtam neki egy beszélgetésben.

Leírtam neki hogy sose tudtam mit akar tőlem mert mindig kétértelmű volt és sokáig a barátzónában tartott közbe pedig olyanokat írt nekem mintha együtt lennénk pedig barátnője volt akkoriban. És úgy érzem, most hogy már nincs senki énis jó vagyok.

Meg ha nem mentem volna el a nővéremhez akkor nemtudom hogy találkoztunk volna.

Leírtam neki hogy nem haragszom ezek miatt mert ez már a múlt de attól függetlenül bennem vannak.

Az utóbbi dolgok olyan keserű, szomorú érzést keltenek bennem nem pedig haragot.

Erre pedig úgy reagált hogy elkezdte mondani hogy mennyire sajnálja és hogy gondolta az elejétől hogy ezt fogom érezni, és nemtudja hogyan tehetné jóvá, mert ezek miatt nagyon utálja magát és ha visszacsinálhatná a dolgokat akkor engem választana. Leírta hogy mennyire bűntudata van és hogy igyekszik jóvátenni mindent.

Azt is leírta hogy akart jönni hozzám de úgy alakult hogy ott találkozunk elösször.

Csakhogy ez azért is tesz szomorúvá mert elmesélte hogy az egyik barátnője egy másik országban lakik és délutános műszak után vezetett ki egyedül hozzá, egy hétvégére.

Ekkor már nagyon rossz érzés fogott el.

Elkapott a szomorúság és a keserűség, nem tudtam figyelembe venni azt hogy bocsánatot kért csak azt amit tett.

Nagyon szeretnék megbocsájtani neki nagyon szeretem mert mégiscsak ott volt nekem mindig, akár barátként de ott volt.

Másnap megpróbáltam úgy tenni mintha nem történt volna semmi de egyszerűen nemtudok túllépni ezen.

ma megkérdezte hogy minden rendben van-e velünk. én pedig nemtudtam azt mondani hogy igen.

leírtam neki hogy nem tudok úgy tenni mintha nem történt volna semmi és hogy nagyon rossz érzést hagyott bennem a beszélgetés.

erre azt írta hogy:

-"Nem kell úgy tenned, mint ha semmi se történt volna, mert sajnos történt.. csak hogy ez a jövőre milyen kihatással lehet..ránk? Hogy idővel megtudsz nekem bocsátani mert fasz voltam és tudsz bízni bennem. Vagy kicsit mélyebben belegondolsz és már nem is szeretnéd, hogy szerepeljek a jövődben

Azt is megérteném végülis...Mert érdemelnél nálam fényévekkel jobbat is"

De ez az üzenet meg olyan érzést hagyott bennem mintha ő csak úgy eltudna engedni, nem érezteti azt velem hogy egy percig is küzdene értem.

Erre azt írtam hogy:

-"de ilyeneket meg ne írj légyszives mert nem segít hogy csak úgy elfogadnád hogy nemírok többet. nem tervezem hogy letiltalak vagy nem írok többé, csak át kell gondolnom hogy ez működni fog-e.."

Aztán leírta hogy gondoljam át nyugodtan mert nem szeretne elveszíteni.

Azt is javasolta hogy telefonáljunk vagy nézzünk filmet.

De nemtudom mit tegyek.

Letiltsam vagy adjak neki egy utolsó esélyt hogy bizonyítson?