Egy meg nem élt szerelem mikor múlik el ?

Én kezdem úgy érezni, hogy soha. Évek óta szenvedek tőle, pedig soha nem találkoztunk, már nem is beszélünk. De egyszerűen nem akar kimenni a fejemből. Meg talán a szívemből sem. Már olyan szinten vagyok vele, hogy unom, egyszerűen unom, de annyira unom...De mikor már kezdhetnék örülni, hogy túl vagyok rajta, ismét itt motoszkál a gondolata. Pedig párkapcsolatban vagyok, méghozzá jó párkapcsolatban. És mégis.

Nagyon igazul írja a #8, ...Amit nem kaphatunk meg...

A #10-nek viszont nincs igaza. Hogy felelőtlenség lenne elmondani...Beszélni kellene róla, kimondani a másiknak mit érzel, mit éreztek egymás iránt. Még ha nem is lehet semmi, de már az sokat segítene. Amíg magadba zárod az érzéseid, meg amíg kérdések vannak benned, addig még nehezebb.

Borzasztó, egyszerűen aljasság az élettől, hogy egy könnyed játszadozásból mi alakulhat...

Nyilván ki kene zárni, ne várj semmit ha akar alkalmanként is összefuttok.

Egyébként meg én is nemrég döbbentem rá, hogy ez sosem múlik el.

Már 5-6 éve ismerem. Ebből nem találkoztunk már 2-3 éve csak nagyon nagyon ritkán, neki is párkapcsolat, nekem is. Ebből 1-2 éve már meg voltam győződve, hogy már elmúlt -bár nem láttam, 1 év alatt max 2x-, és nem hatott már meg úgy.

Ezért joggal feltételeztem egyik idő után, hogy már ha látom am hidegen hagy. Épp a kapcsolatom van is sikerült teljesen elkotelezodnom belül, igy éreztem sose voltam ilyen biztos, a másikat is már le tudtam, nekem ez kell, ami van.. aztán amikor találkoztunk egy eseményen, mindennek ellenére teljesen feltépte a semmiből a rég eltemetett dolgokat, amikről már azt hittem, rég elmúltak..

Tanulság, hogy totál el kell kerülni az illetőt. Már ha a párod mellett szeretnél maradni, de én sokadszorra is végül őt választottam. Ha másik mellett szeretnek élni és kölcsönös, választhatod a másokat is, ez már egyéni. De át biztos hogy ki kell zárni, ha meg akarod tartani a mostanit..