Mégis mi kell az igazi szerelemhez?

Persze, lehet mondani hogy fiatal vagyok

22 vagyok, és eddig életemben 1x voltam szerelmes, félig viszonzottan, de kapcsolat nem lett belőle.

Azóta párkapcsolatom is volt, szerettem a baràtom de így utólag nem voltam szerelmes…a szakítás után hónapokkal megismertem valakit, nagyon jó volt vele, még mindig alakulunk, egy úriember, sokkal jobban kedvelem mint bàrkit…de nem érzem úgy hogy szerelmes leszek (jelenleg fizikai táv van köztünk egy ideig tehát az is hozzátesz hogy nem láttam már hónapok ota) rengeteget gondoltam rá az elején, rengeteget foglalkozott velem. De mégis más mint én, más intellektus…sokszor nem tudom eldönteni hogy passzolnánk e igazán? Mert az a figyelem, a humor amivel megfogott, sok mindenben megfogott de voltak szabályaink a távolság miatt hogy ne vigyük mélyebbre

A szexben bárkivel voltam eddig hatalmas nagy problémám volt eddig, mert nem tudok elmenni (magamnak se) úgy érzem ameddig ez meg nem oldódik képtelen vagyok kapcsolatba lépni valakivel

A sráccal se megy…(orgazmusra gondolok)

magányos óráimban azon gondolkodok nekem miért nem? Rombolja az érzéseim, önmagam és talán a szerelem érzést is gátolja

A sráccal jó a szex, isteni a kémia és nem megy…iszonyat csalódott voltam/vagyok

Szeretnék szerelmes lenni és kiteljesedni a szexben de úgy érzem erre vagyok ítélve. Voltam szakembernel, nincs bajom, de abbahagytam a terápiát

Úgy érzem ha szerelmes is lennék, egy idő után ez a tudat tönkretenne, az előző kapcsolatot is befolyásolta