Volt, hogy azt kérdezted magadtól, hogy hogyan tudtál egyáltalán szerelmes lenni valaha egy illetőbe?

"Mi fordította meg a dolgot benned?"

Az illető tettei fordították meg a dolgot. Hiába egy csúcs szuper pasas, ha ez csak a külvilágnak szól, de a tettei alapján nem érdemes arra hogy szeressem. Nem a szép szavak számítanak, hanem a tettek. Szöveg az volt, amíg az érdekei úgy kívánták, de amikor a sok jót amit kapott azt illett volna viszonozni (szintet lépni), akkor már nem kellettem neki.

Nem bennem szokott elmulni a szerelem, hanem a másik emberekben.

En azt nem értem hogyan lehetnej az emberek ennyire instabilak hogy egyszer szeretnek szerel.esek máskor nem, vagy egyaltalán miert érdekalapon akarnak a másikhoz kaocsolodni es nem érzelmi alapokon, vagy egyáltalán hogy létezhet emberekben olyan hogy fellángolás csak ami mögött nincs semmi es annak elmultával nem marad semmi.

En néha ugy érzem hogy a többség egy érzelmi analfabéta

En ha megszeretek vkit azt életem végéig is tudnám szeretni, legyőznénk az akadályokat, alkalmazkodás is van meg minden, részemrol minden megoldható, az érzéseim abszolut stabilak.

Mint régen ovisan is. Ha volt egy macim amit szerettem azt szerettem később is azután is, felnove oké hogy nem alszok vele, de attol még az a maci is kedves dolog a szívemnek.

Erre felnove meg azt tapasztalom hogy nem örülhetek annak ha szeret a barátom vagy szerelmes belém mert holnap ki tudja már nem lesz az.

Mert ilyenek az emberek.

Hihetetlen