Az baj ha nem vágyom szerelemre? Rányomná ez a kapcsolatomra a bélyeget?

Öööö... olyasmit kérsz számon rajtam, amit nem mondtam. Ezt hívják szalmabáb érvelésnek.

Miért is nem a kérdésemre válaszolsz?

Ha nincs benned meg az, ami majd átsegít akkor, amikor a másik idegesítő, nyűgös, beteg... stb. akkor hogyan működne?

Barátság extrákkalt simán kereshetsz, sok férfi úgyis felelősségmentes dugópajtit szeretne, akivel hétvégén összejár, ha nincs jobb dolga.

Nem feltétlenül, összességében ez egy racionális beállítottságra utal, annyi, hogy nem tud elvinni a hév,mindig tiszta fejjel tudsz gondolkodni,ez jól is elsülhet.

De különben...

"voltam szerelmes, mondjuk az viszonzatlan volt. Én azt kívánom bár ne lennék soha szerelmes, mert én elvagyok nélküle. "

Itt inkább arról lesz szó,hogy falakat próbálsz magad köré húzni,mert félsz a csalódástól.

Nem kötekszem, ismerős nekem is ez a dolog.

Nem az a baj, hogy nem vágysz szerelemre, hanem az, hogy így akarsz ismerkedni és a másikat becsapni és vesztegetni az idejét. Ez a baj! Majd akkor kezdj párkapcsolatot, ha szerelmes leszel. Ismerkedhetsz, de szerelem nélkül nem kéne hülyíteni a másikat, mert így szaporodnak a nagyot csalódott hülyített emberek, akik nem akarnak többé kapcsolatot. Jó tanács szerelem nélkül ne, elsősorban a másikkal tolnál ki és az idejét vesztegetnéd, és nem mellesleg attól vennéd el aki szeretné, és utána már hiába szeretné az a másik, ha hülyítés után elhatározná, hogy ő már nem akar kapcsolatot, mert nagyot csalódott.

Ugyanakkor magaddal is kitolnál és a születendő gyermekeddel leginkább tolsz ki, mert nem lesz egészséges képe a párkapcsolatokról és a családról, aztán ez láncszerűen menne tovább ha valamelyik generáció nem változtat.