Miért választottad a párodat a párodnak? Miért passzoltok jobban, mint mással tennéd?

Akkor, mikor ismerkedtem, vele volt a legnagyobb az összhang, és mivel vele alakultak ki először érzelmek, nem is kerestem tovább. Rá akartam koncentrálni. Lehet, hogy azóta megismerhettem volna olyat (akár rá egy napra is), akivel elsőre jobban passzolunk, de már nem érdekel, egy kapcsolatból nem egy jobb miatt lépek ki, hanem azért, mert nem vagyok elég boldog a jelenlegi mellett vagy valahogy nem adja azt, ami miatt bárkivel kapcsolatban lennék. Vele boldog vagyok, megvolt benne az, amitől hajlandó vagyok elköteleződni, amitől nem érzem lemondásnak a hűséget.

Nem szeretném felsorolni, hogy mik is azok a dolgok, amik miatt ezt érzem, mert ez azért elég komplex. De hasonló a felfogásunk, a fontos kérdésekben egymás mondatait egészítjük ki, annyira egyetértünk, nem éreztem magam mellette soha magányosnak, magamra hagyva, kételyek között. Ez az érzelmi biztonság egy nagyon erős érv volt mellette (és egyben a fő ok is, ami miatt kiszerettem az exeimből). De például a múltunk is elég hasonló, hasonló területen tanultunk, dolgoztunk, jó volt magunkra ismerni a másik múltjában, a családi problémáktól a sportoláson és az egyetemi éveken át egészen addig, hogy kit keresünk és mit tartunk fontosnak. Szóval minden beszélgetésünk egy újabb egymásra találás volt, hogy "úristen, te is?!".

Imádom, hogy a társadalom elégetne néhány gondolatomért, ő meg egy óvatlan pillanatban benyögi ugyanazt, amire én is gondoltam az adott témával kapcsolatban.

A fontos dolgokban passzolunk, a többiben meg kiegészítjük egymást.

Ugyanúgy gondolkodunk a házasságról, hűségről, családról, a pénz kezeléséről, gyereknevelésről. Azonos a jövőképünk. Egyforma a szexuális étvágyunk, és az, hogy mit szeretünk a szexben.

Amiben kiegészítjük egymást: ő erős, én okos(abb). 🙈 Én hozom az ötleteket, ő megvalósítja. Nem arra gondolok, hogy a kanapén fekve álmodozok palotáról, ő meg megkeresi az árát. Hanem megbeszéljük, hogy több tároló kéne a konyhába, én kitalálom, együtt tervezzük, de inkább én számolom ki az anyagszükségletet, aztán megvesszük együtt, és elvileg együtt építjük be, de ő szerel meg fúr, vág, én meg ügyesen tartom. Például, ez volt a legutóbbi projekt.

A gyereknevelésben a klasszikus párost alakítjuk: tanulni meg kézműveskedni én ülök le velük, ő tanítja őket biciklizni, úszni, meg inkább ő bocóckodik velük. Tőlem az is idegen, hogy a szőnyegen ülve autózzak vagy építsek, ő meg a lányunkkal is babázott meg főzőcskézett. Én inkább játékot varrok meg mesét olvasok. Gyerekként se voltam az a harsány, fáramászós típus. Férjem gyerekkorából azert tud a nagyi hajmeresztő sztorikat. 🙈

Sokan elsőre azt hiszik, hogy olyanok vagyunk, mint a tűz és a víz, nem is értik, hogy jöttünk össze.

Hát már olyan sok választási lehetőségem volt, hogy tartottam egy többfordulós meghallgatást, a vonzalom mellett a személyiséget, érdeklődési kört, szokásokat, világnézetet figyelembe véve, így a végén végül ő lett a befutó, aztán elköltöztünk a saját, tehermentes családi házamba, az új autómmal mentünk egy külföldi wellness túrát, majd...

😂😂😂😂😂😂

Felléptem a társkeresőre hogy töröljem magam. Fél évet voltam fent, kiégtem tőle rendesen, pedig azért edzett nő vagyok😅

Még gyorsan végigfutottam kik szívecskéztek.

Megakadt a szemem, a páromon. És valamiért automatikusan visszajelöltem. Kb 1 perc múlva jött az üzenet tőle.

Külsőre teljesen más a stílusunk. Tényleg ég és föld. Én zárkozottabb vagyok, ő az éljünk a mának típus, aki mindenbe benne van.

Nagyon beletrafáltam a dologba, mert nagyon kiegyensúlyozott a kapcsolatunk.