Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan léptek túl egy olyan emberen, akivel mindent szetnétek, de a szívetek mélyén érzitek, hogy nem lesz belőle semmi?
Egyszerűnek tűnik, mégse megy egy olyan ember elengedése, aki nem az is enyém.
Ha nagyon őszinte vagyok magammal, akkor tudom, hogy a másik fél miatt sose leszünk "mi" és ideje lenne elengednem. Mégis a gondolattól úgy érzem magam, mintha kirántották volna alólam a talajt.
Egy éve is volt ilyen , szerető státusz , vagy beteljesedik vagy nem
Kapaszkodj a semmi/senkibe nyugodtan tovább
Hasonló helyzetben vagyok én is.
Ma megnyugodtam, mert kiderült, hogy annyira szereti a szabadságot, hogy SOHA nem akar megnősülni.
Még azt a szerencsétlen barátnőjét sem hajlandó elvenni feleségül, akihez ragaszkodik. Nem akar gyereket.
Jövő hónapban lesz 39 éves és még a szülei közelében lakik. (Vagy a nagy családi házban egy másik szinten. Tehát szinte ugyanaz.)
Áldom az eszemet, hogy azt éreztem: nem szabad közel engednem magamhoz, hiába próbál udvarolni. Ebből valószínűleg sosem lett volna házasság...
#3 Mert egyszerűen nem tud őszinte és nyílt lenni magával és így nekem is rohadt nehéz dolgom van.
#4 Nem, nem én vagyok.
#4 tele van az oldal siránkozó szeretőkkel - örök màsodikakkal
Lehet akárki , de ezek is panaszkodások, nem szabadna válaszolni rájuk mert csak a szemetet rakják le, változni nem fog semmi - milliárd ilyen és ehhez hasonló kérdés van fent, nem szoktak általánosítani, illetve ahogy fent írtam, a kérdés célja ,hogy kiírják magukból - de aztán megy minden tovább - ha már ők nem fejlődőkèpesek annyit tehetünk hogy ignoráljuk
PONT ilyen helyzetben vagyok/voltam. Beleszerettem, azt tudom hogy ő is kedvel. Kapcsolatban van. Én néha mintha éreztem volna, hogy talán volt 1-1 'pillanatunk' de az is leeht hogy beképzeltem v csak nekem volt az, nem tudom objektíven megítélni.
Nekem az segít/segített (folyamatban van a dolog) hogy huzamosabb ideig külföldön volt és nem találkoztunk. Ami nekem hatalmas segìtség, hogy megismertem egy csomó új embert, lett egy csomó új barátom, új társaságokba kerültem. Lefoglalt a munka+a hobbijaim, olyan dolgok amiket szeretek csinálni.
Ami még fejben segít túllépni, hogy kezdek azt látni, hogy annak ellenére hogy nincs köztünk nagy korkülönbség, máshol tartunk jelenleg az életben és szerintem hosszútávon ezért nem működne.
Amúgy őszintén azt gondolom, hogy összeillünk de azt is hogy nek feltétlen most. Talán majd egyszer ha úgy alakul az élet. Abszolút el tudom képzelni, hogy ő lehetne az az ember akivel letelepszem, gyereket vállalok stb. de ez nekem most még nagyon porondon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!