Van itt olyan aki SAJÁT MAGÁN vette észre hogy ő a bántalmazó fél a kapcsolatban?

Itt most nem a fizikaira gondolok.

Sajnos én (az amúgy valós) depressziómra hivatkozva tettem meg elég sokmindent a párommal, aki ennek ellenére kitartott mellettem.

Most próbálom helyrehozni a dolgokat, a tükörbe se tudok belenézni, és mindig mikor ránézek, azon kattogok hogy meg sem érdemlem.

Rengetegszer volt hogy hisztivel értem el amit akartam, mert ha nem úgy volt valami ahogy kitaláltam, nem bírtam elviselni. Sajnos otthon engem elnyomnak, és magamra vettem egy amolyan "az erősebb kutya bæszik" stílust, amit amúgy a kapcsolatomon kívűl sikerült otthonhagyni. (Pl csak akkor hallanak meg ha kiabálsz, ha nem vagy elég határozott el vagy nyomva, nem érdekel senkit a véleményed, hacsaknem vitathatatlan tényként tálalod, hebegés-habogás nem fér bele, muszáj hogy igazad legyen mert ha nem, akkor évekig hallgathatod hogy elrontottad és hibáztál, szerintem értitek.)

Nagyon megbántam ahogy viselkedtem (mentségemre szóljon- bár itt nincs mentség -hogy nem is vettem észre milyen elviselhetetlen vagyok, csak mikor kezdett tőlem eltávolodni.

Szívesen beszélgetnék más olyannal aki szintén nagyot hibázott, de belátta, és minden erejével azon van hogy a jelenlegi vagy a jövőbeli kapcsolatában ez ne történhessen meg újra.

23N