Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Barátságból hogyan alakul ki párkapcsolat?
Nekem az a tapasztalatom, hogy mindenki túl hamar akar dönteni valaki mellett és egyből igyekszik casting-olni a másikat, vagy potenciális jelölt, vagy "nem érdekel" kategória.
Az is lehet, hogy valakivel baráti vonalon kezdünk építkezni és idővel feltűnnek olyan tulajdonságai, értékei, amelyek vonzóvá teszik a szemünkben vagy már az első pár benyomás alapján eldől ez és utána nem igazán változik meg? Változik ez korral is, hogy fiatalon mindenki a szerelmet keresi, érettebben meg már a stabilitást, az ismerőset?
Szerintem kialakulhat. Nekem több olyan vonzalom is volt az életemben, amikor először (és még skáig) nem úgy néztem a másikra. Nem mondom, hogy barátok voltunk bármelyikkel is kifejezetten, mert nem, nem úgy alakult az élet, de sokáig én sem olyan szemmel néztem a másikat, hogy "párkapcsolati alapanyag". Nem azért mert mondjuk nem néztek volna ki jól (számomra). Egyszerűen csak nem. És ahogy alakult az élet, és egyre jobban megismertem őket, egyre inkább elkezdett megindulni bennem valami. És a végén ott találtam magam, hogy na ez igen, ő érte megbolondulok.
Számomra (eddigi életem során), az igazán nagy vonzalmak sohasem első pillantásra jöttek. Talán egy vagy max kivételt, de akkor még fiatalabb is voltam, azóta változtam.
Nekem az a véleményem, hogy az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az első benyomásnak. Az ember változhat és változik is. Egyrészt változhat a külseje, másrészt a személyisége is, ami által lehet vonzóbb lesz egyesek számára, mások számára meg kevésbé.
Illetve az ízlés is változik.
Pl.: nem olyan rég láttam egy képet arról a srácról aki gimnazista koromban nagyon tetszett. Tényleg oda voltam érte, ő volt nekem 16-17 évesen A FIÚ. Na szóval nemrég láttam egy képet róla. Borostát növesztett. Nem mondom, hogy most rosszul néz ki, mert nem, de szerintem borosta nélkül anno jobban nézett ki. Pedig nekem általában nagyon bejönnek a borostás férfiak. De mégis ezen a srácon szerintem nem áll jól. És nem mondom, hogy rosszul néz ki, de már nem ő az "ideálom", nem ő az akinek a lábai elé vetném magam.
Szóval, az hogy valakit hogyan látunk (külsőleg) szerintem a belső érzelmi töltettől is függ. Legalábbis én nőtársaimnál így látom, férfiakról nem tudok nyilatkozni. De ez is egyéni. Szebbnek látom azt, akihez érzelmi kötődésem is van.
Egyszerűen csak eljön az a pont az életedben egy idő után, hogy azt mondod magadnak :most léptem ki a f.. sból, de basszus, mi lenne, ha végre innánk valamit a Bélával? Jól is néz ki, két éve levelezünk már, ugyanaz a hobbynk... Miért is ne?! Aztán egyszer csak megtörténnek a dolgok... és ahol van kémia, ott nincs megállás.
True story... :-)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!