Sima kavarás volt? Lehet még folytatása?

Lassan 2 éve ismerek egy fiút, nagyjából félévente találkozunk, nem sokat beszélünk, nem is túlzottan ismerjük egymást, de egy a baráti társaságunk. Amikor iszogattunk mindig annyira kerültünk közel egymáshoz, hogy hátulról megölelt, vagy átkaroltuk egymást, és puszilgatott, arcon. Volt egy gyerekes romi pillanat, amikor a kezünket néztük, hogy az övé nagyobb. Józanul nem is beszélünk meg semmi. De eddig minden bulin ennyire egymás mellett kötöttünk ki.

A legutolsó bulin tovább mentünk. 2 óra hosszán át csókolóztunk. Nagyon jó volt, mindkettőnknek ez tuti. 4 napos táborban voltunk. Következő nap elég ciki volt, mosolyogtunk és ennyi. Utána 1 egész napos utazás haza, akkor is mintha került volna.

Ez csak egy sima kavarás volt? Vagy lesz folytatása vajon? Vannak pro és contra érveim.

Ha komolyan érdeklődne, akkor józanul is tenne, vagy keresett volna. Plusz mindig csak ha iszunk, akkor van ez.

De ott van az is, hogy ritkán látjuk egymást, ő csendes féle, és akárhogy is.. mindig nálam köt ki. Ez már alakulóban volt. hiszen mindig volt valami, tehát érett a dolog. De vajon van komolyabb szándéka?

Az se kihagyhatatlan, hogy már egyszer józanul is megölelt, amikor látta rajtam, hogy kicsit rosszabbul érzem magam. Plusz, én Dr.-nak tanulok, ő neki csak érettségije van. Talán ez is visszavetheti.

Necces a dolog, hiszen egy a baráti társaságunk.

Tényleg nem tudom, őszintén én csak úgy érzem, hogy fél, azért nem is lép. De lehet csak ne akar...