Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Honnan tudom hogy szerelmes vagyok? Többi lent.
Igen tudom, millió ilyen kérdés van mar de szerintem minden ember és helyzet egyedi.
21 éves vagyok, utoljára 15 éves koromban voltam (viszonzatlanul) szerelmes. Akkor teljesen nyilvánvaló volt a számomra, emlekszem egyszercsak belémhasított és soha semmi nem volt ennyire egyértelmű.
Azóta eltelt jópár év és bár több srác is tetszett és volt olyan is aki már érzelmileg is fontossá vált, nem voltam szerelmes senkibe.
Majd megismertem egy férfit (igazából már kb 3 éve ismerem, de sokáig abszolút nem érdekelt, nem is nagyon, beszéltünk) aki néhány hónap alatt nagyon fontos lett a számomra (ő nem tud róla, mindegy is hogy miért nem.
Nagyon kedvelem (azon felül hogy tetszik is), okos, intelligens, tökre passzol a humorunk, férfiasnak látom de nem alfahím, sem nem rosszfiú, egyszerűrn csak egy olyan ember aki mellett nőnek tudom/tudnám erezni magam ami nekem valahogy egyébként sokszor problémás.
Gyakran hiányzik, szinte mindig szeretné vele lenni.
Gyakran gondolok rá, de ellentétben a 15 éves kori szerelemmel, nem folyton rágondolok, észre veszek más pasikat is, másokat is megnézek, nem érzem azt hogy ez olyan mindent elsöprő érzés lenne.
Szerelmes vagyok? Vagy nem? Vagy csak arról van szó hogy idősebb vagyok és máshogy érzek dolgokat?
Honnan tudhatom?
#1 nem mindegy?
Egyébként meg szeretek tisztában lenni az érzéseimmel. Meg egyéb okai is vannak. De nem ez a kérdés lényege.
válasza:"nem folyton rágondolok, észre veszek más pasikat is, másokat is megnézek, nem érzem azt hogy ez olyan mindent elsöprő érzés lenne."
Nem vagy szerelmes.
válasza: válasza:Én is ilyen helyzetben vagyok. Buliban én is észreveszek más pasikat, ha valamelyik megcsókol akkor rosszul érzem magam és leállít Im, mert arra vágyom bárcsak az a férfi lenne akit nem csak kedvelek, de úgy érzem bele is szerettem. Szerintem a szerelemnek több típusa van, a mély szerelem nem feltétlenül jön elsöprő módon, hanem lassan is alakulhat ki.
23/N
válasza:Igazából ezt nehéz összehasonlítani, mert két különböző életszakaszról beszélünk.
Tinikorban a gyerekek szeretik túlságosan is meglovagolni a témát, mert nincsen semmi dolguk, így az akkoriban megélt szerelmek (amik sokkal inkább rajongásnak mondhatók az esetek 80%-ában) sokkal erősebbnek tűnnek.
De ez valóban fura, amit mondasz. Én már nem vagyok tinédzser, és még mindig úgy élem meg a szerelmet, hogy olyankor senki és semmi nem érdekel kb. De szerintem ez is mindenkinél más. Nem tudom, adj időt magadnak, és gondolkozz rajta. De semmiféleképp ne lépj addig semerre, mert vagy te, vagy pedig más fog iszonyatosan megsérülni.
Igen és is azon gondolkodtam hogy egyrészt egy másik életszakaszban vagyok, más ember vagyok és lehet hogy amennyi szerelem, annyi féle-fajta lehet.
Furcsa dolog, mert az utóbbi időben akárhova megyek pl a barátaimmal akiket imádok vagy a családommal akiket úgyszintén, hiába érzem jól magam, gyakran van olyan érzésem hogy bár itt lenne ő is, vagy bár vele (is) lehetnék.
Voltam pár napot nyaralni a barátaimmal kb egy hónapja, alig vártam. Nagyon jó is volt. De amikor egyszer elmentem lefeküdni kicsit pihenni, belémhasított az érzés hogy oké jó ez és hálás vagyok hogy itt lehetek, de bár itt lenne ő is, vagy bár vele is el tudnék menni.
Mindig úgy megyek el aludni hogy bár itt lenne mellettem.
Nemrég hallottam vele kapcsolatban olyat ami elég felkavaró tud lenni de mégis ott akkor, amikor hallottam (mások mesélték) nem éreztem semmit. Talán azért mert azt éreztem tartanom kell magam előttük hogy ne jöjjenek rá, vagy nem tudom miért.
Aztán pár nappal később a munkahelyemen ez eszembe jutott és ki kellett rohannom a mosdoba mert mint derült égből villámcsapás, kitört belőlem a zokogás.
Szóval az időmnek kb majdnem 100%-át legszívesebben vele töltenem. Varom hogy lássam és borzasztó jól erzem magam ha vele vagyok.
De igen, ha látok egy vonzó férfit az utcán, attól még lecsekkolom:D
Szóval passz. Volt néhány hét amikor borzasztóan hiányzott es nagyon rossz kedvem volt a hiánya miatt.
Aztán pár hétig semmi. Aztán megint megőrülök nelküle.
Nem vagyok normális az biztos:D
válasza:#9 a lelki vonzódás abszolút megvan.
Bármennyire is jön be, ha rágondolok szinte sose az jut eszembe hogy "mennyire jól néz ki", hanem hogy milyen ember és csak szeretnék vele lenni, szeretnék a közelébe lenni.
Tehát mindig maga az ember jut eszembe, nem a külseje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!