Veletek fordult mar elo olyan, hogy olyanba szeretettek bele, aki kulsore egyaltalan nem az idealotok?

Az ideálokhoz való ragaszkodás egyrészt felszínes, másrészt önsorsrontás. A test a korral változik, ha túl nagy jelentőséget tulajdonítasz neki párválasztáskor akkor nem érdemes hosszú távú kapcsolatra számítani. A testiség csak egy aspektusa a szerelemnek, hosszú távon főleg sokkal inkább a belső értékek tartják meg mint a fokozatosan lerobbanó külső (akár férfi akár női oldalról).

Nekem szerintem két hasonló zsánernek nevezhető partnerem sem volt, alacsony, magas, vékony, izmos, mackós stb. Mindegyikük karakterében volt valami ami megfogott, és nem elválasztva kezeltem a külső és belső tulajdonságaikat hanem egy egységes egészként mértem fel hogy vonzó-e számomra

Igen, előfordult.

És hiába követték külsőleg szebb partnerek, utólag kellett rájönnöm arra, hogy a belső értékek számítanak igazán.

Egyes, te nő vagy, a férfiak szempontjait hagyd meg a férfiaknak. Egy életre megkeseredik az, aki olyabnak esküszik hűséget, akire ránézni se szeret. Nekünk a külső fontosabb, mint nektek.

Kérdésre: nem volt. Egy ducival képtelen lennék együtt lenni, felizgulni se tudnék rá.

Konkrétan csak ez fordult elő :D

Mindig is a magas, barna hajú, izmos fiúk tetszettek. Az első párom nálam 5 centivel volt alacsonyabb, mégis 3 évig együtt voltunk. A második párom valóban jó magas volt, de kicsit aputestes, vele is majdnem 3 évig együtt voltunk. És most a férjem vállig érő, göndör vörös hajú és átlagos, kicsit vékony testalkatú.

De amúgy már az első párom után rájöttem hogy feleslegesek ezek az ideálok. Sokkal izgalmasabb helyzeteket produkál az élet, mintha ilyen hülyeségekhez ragaszkodunk.