Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van egy férfi, akibe szerelmes vagyok, de csúnyán lejárattam magam előtte, igaz?
Harmincas baráti társaság vagyunk, többen vagyunk nők, mint a férfiak, ezért még nagyjából nem tűnt fel senkinek, hogy én beleszerettem ebbe a férfiba. Sejtéseim és a jelek azt igazolják, hogy elvileg ez kölcsönös, de én sem lehetek biztos az ő érzéseiben, mert egymásnak sem mondtuk még el, gyakorlatilag még csak "játszunk", kerülgetjük egymást.
Emiatt nyilván nem ismer még elég jól, mert társaságban mindig tartom magam, hiszen hozzánk tartozik pár barátnőm párja is, nem fogom magam előttük elengedni.
Viszont nemrég az történt, hogy a legközelebbi barátnőmmel beszélgettem a buszon telefonon, és őelőtte már persze elengedtem magam. Nem ordítva telefonáltam, de egy 45 perces buszutat végigtrécseltünk, amit azért az előttem és a mögöttem ülő biztos hallott. Idegen nem érdekel, én is szoktam hallani másokét, de olyankor bedugom a fülest, teszek egy jó zenét, és meg van oldva. Gondoltam, majd más is ezt csinálja, így beszéltem tovább.
Sajnos az egyik megállónál vettem észre, hogy ez a férfi végig ott ült mögöttem, és nagyon nincs a fülében füles, tehát mindent hallhatott.
Sajnos elhangzottak személyes témák, magánügyek, csúnya szavak, amiket tőlem eddig nem hallhatott, mert mint mondtam, nem engedtem el magam más férjének társaságában, kettesben meg még nem találkoztunk. De ha találkoztunk volna, akkor sem a csúnya beszéddel kezdem.
Sokkal jobban aggaszt viszont a rengeteg magánügy: akarok-e gyereket, milyen eü problémám van, stb. Ezt sem így terveztem, hogy majd így tudja meg.
Úgy érzem magam, mint aki lejáratta magát teljesen ez előtt az ember előtt. Tartok tőle, hogy a sejtésem beigazolódni látszik, mert amikor egy helyen szálltunk le, észrevettem, hogy direkt lassabban jön mögöttem, nehogy hozzám kelljen szólnia, aztán valahol el is hagytam. Amikor pedig ezután megint közösben találkoztunk, mosolygott is, meg került is, ami miatt végképp elsüllyedtem szégyenemben, mert a kerülés egyértelmű, a mosolygás meg lehet az, hogy rajtam mosolyog innentől. Szerintem.
Tehát ezt az embert már elfelejthetem? Teljesen elrontottam?
válasza: válasza:Ez bonyolult, mert elvileg ő szakítófélben van a barátnőjével, nekem meg van türelmem megvárni. De persze az is lehet, hogy nem szakít majd, meggondolta magát vagy sose akart szakítani (ezt nem tudhatom), és azért nem lép. De most nem ez a kérdés.
A kérdés most az, hogy lejárattam-e magam előtte, mert eddig nagyon jól megvoltunk, olyan félig-meddig "tudom, hogy tetszel, de mégse lehet ránkbizonyítani" -játékban. Szerintem ezt a jól alakuló játékot én most elrontottam.
válasza:A fene tudja!
Benne van a pakliban, hogy olyasmiket hallott, ami nála eleve kizárja a kapcsolatot. Pl ő nem akar gyereket, te meg nagycsaládban gondolkodsz, vagy fordítva. Ez eleve akadály és bele sem kezd.
Nem tudom milyen eü. problémáidat tárgyaltad a buszon a plénum előtt, de ha csak fáj a fogad, vagy zúg a füled, kisebb gond, mintha évek óta kellemetlen folyásod van, amit eddig nem tudtak kikezelni.
A trágárság,...hát ezt kevés férfi szereti a nőben.
Na mindegy, most fogd vissza magad, aztán majd meglátod!... a nőknek erre nagyon jó ösztöneik vannak.
Minden esetre SOHA ne kezdj neki mentegetőzve magyarázkodni!
Lesz, ami lesz, de meglepetés már nem fogja érni!:)
válasza:Nem rajtad mosolygott, valószínűleg csak kínosnak érezte a szitut és amiatt. Tudta, hogy tudod hogy ő mindent tud amiről beszéltél néha prosztó módon, ennyi. Lehet a stílus és 1-2 elhangzott dologgal tisztázódott benne, hogy te sokkal többet gondolsz bele ebbe az egészbe mint amiről valójában szó van, ezért (is) a reakció.
Szerintem is már rég lépett volna ha akart volna komolyabbat, így maximum annyi lesz hogy ezekből a flörtölésekből is kihúzza majd magát.
válasza:Nem biztos, hogy azért kerül, mert kiábrándult amiatt amit hallott.
Én a múltkor jártam úgy, hogy egy férfi, akiért nagyon oda vagyok, pont az iroda ablaka alatt kezdett el beszélgetni valakivel. Nem tudhatta, hogy az az iroda, ahol dolgozok és nagyon kényelmetlenül éreztem magam, mert alig fél méterrel álltak az ablaktól és simán kihallgathattam volna. Szívesen hallgatóztam volna amúgy, de annyira közel volt, féltem hogy benéz és meglát. Inkább kimentem az irodából, aztán egy idő múlva vissza akartam osonni, óvatosan kinyitottam az ajtót, bekukucskáltam és basszus, pont meglátott. Vagyis nem biztos, hogy látott, mert függöny is van, az ablak is tükröződik, de felkapta a fejét és egyenesen rám nézett. Hogy látott is, az nem biztos. Én meg bevágtam az ajtót és tiszta hülyén éreztem magam. Pedig semmit nem hallottam, csak nem éreztem rendjén valónak hallgatózni. Attól meg pláne zavarba jöttem volna, ha észrevesz.
Szóval valószínű ő is csak zavarban van, mert tudja, hogy akaratán kívül kihallgatott olyasmit, amit nem neki szántál elmondani.
válasza:Az a baj, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ha akkor jönnek elő a személyes dolgok és a közvetlenebb stílus, amibe belefér a k@rvaéletbe meg a f@szom (mert ennél durvább nem volt), amikor megvan az erős szerelem-szeretetkötelék, mélyül a kapcsolat, akkor elbírja.
Ha viszont az elején terheljük a kapcsolatot olyannal, amire még nem érett meg, akkor nem bírja el.
És ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pasinak ez nem jönne be amúgy. Van olyan, hogy akit szeret, attól nem bánja, de idegen nőt meg leszól ugyanazért.
Tehát árnyalt a kép.
Én meg azt akadályoztam meg ezzel a kis akciómmal, hogy arra a szintre szerethessen, ahol ez már nem ciki, nem számít.
Ezért verem a fejem a falba.
És az a kérdés, hogy ezt jól gondolom-e.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!