Miért érzek bűntudatot a "semmiért"?

Valamelyik nap miután alapból is feszült voltam, kialvatlan, és stresszes eszembejutott, hogy "bizonytalan" vagyok a kapcsolatommal, azért mert igazából ez életem első, vagy második komoly kapcsolata. De igazi okot nem találtam, csak szimplán egy percre bizonytalan voltam. Tényleg testileg/lelkileg összeillünk, sose vitázunk, nagyon jól kijövünk, és megértjük egymást. Mindezt úgy hogy 1 éve vagyok együtt. Nem tudtam okot találni erre a gondolatra, de baromira bestresszeltem, és azóta mint egy "rossz gondolat" a fejemben jár, és nem bírom kiverni, és szerintem nem is maga a gondolat okoz nekem bajt, hogy baj lenne a kapcsolatommal, hanem a bűntudat/lelkiismeretfurdalás, hogy hogy feltételezhettem ilyet, hogy esne neki, ha ezt ő tudná? Beszéltem munkatársaimmal, és egyöntetűen azt mondták, hogy túlgondolom, és csak emésztem magam egy olyan dolgon ami mindenkivel előfordul egy komolyabb kapcsolatban. Azt tudni kell rólam, hogy elég szorongós vagyok, és egykoron pánikbeteg voltam, de úgyahogy sikerült kilábalnom belőle. Ti mit gondoltok? Kérlek ne nézzetek hülyének, vagy gógyisnak, tényleg bánt a dolog, és nem tudok racionális magyarázatot taláni rá, hogy miért. Tudom hogy eddig is megtettem érte mindent, és mindig szerettem volna neki örömet okozni, és hogy nagyon nagy összhangban vagyunk mindig épp ezért nem tudom, most miért kínoz annyira ez a gondolat, hogy alig tudok tőle nyugodtan lenni.