Mesélj arról a szerelemről amit a mai napig nem tudtál elfelejteni, mi volt a sztoritok?

12 évesen ismertem meg, 23 éves volt. Nem egy tipikus jóképű pasi, nem is olyan, amilyen fiúk általában tetszettek, korban meg elképzelhetetlen lett volna, de valami megfogott benne. Hasonló érdeklődési kör és hobbi miatt hetente találkoztunk egy nagyobb társaságon belül, közben nőttem, idősödtem. 18 éves voltam, amikor mindketten helyesnek éreztük már a dolgot, nem törvényileg, hanem valahogy összeértünk gondolkodásban, világképben. 20 évesen mentem hozzá feleségül és nem tudom elfelejteni, lévén, hogy itt horkol mellettem. 😄 Meggyőződésem, hogy ha nem így alakult volna, akkor is sokat gondolnék rá.

44N

Jó pár éve összejöttem egy lánnyal.

Nekem ő volt az első szerelem, amiből kapcsolat is lett és ráadásul kb. egy évig együtt is voltunk, végül dobott.

Sajnos még mindig eszembe szokott jutni, pedig visszagondolva, nem volt az a szuperjó kapcsolat.

Valószínűleg csak annyi van a háttérben, hogy ő volt nekem az első, és amúgy se sok lány érdeklődött utánam, csak egy rövid kapcsolatom volt azóta.

26/F

Nekem is az első kapcsolatom az, amit nem tudok elfelejteni és mégha nem is tudatosan, de ahhoz hasonlíthatom a kapcsolataimat. Minden szempontból passzoltunk, kiegészítettük egymást. Ő külföldre költözött, én itthon terveztem tovább tanulni, így hosszú vívódás után, de elváltak útjaink. Sokáig haragudtam rá, ő is mondta, hogy még mindig hiányzom neki. Végül hazajött és új életet kezdett valaki mással.

Köztünk már nem működne, sok idő eltelt azóta, de amíg tartott a kapcsolat, addig nagyon boldogok voltunk együtt. Azt az állapotot nem tudom elérni, mindig hiányzik valami.