Mit gondolnál egy fiúról,ha te lennél a plátói szelreme, de mással jönne össze, aki rámenősen rástartolt a semmiből ?

Azt gondolnám, hogy jól tette. Nem várt a beteljesületlen semmire, hanem élt a lehetőségeivel.

Nézd, azért voltál te a plátói szerelme, mert vagy nem viszonyoztad az érzelmét, vagy megjátszottad magad. Mindkét esetben jól cselekedett a srác. Engedd el.

Az attól függ. Ha nekem is ő a plátói szerelmem, akkor miért nem lett semmi? Ha mondjuk semmi akadálya nem volt, csak ő mafla volt kezdeményezni, őt kell felszedni, akkor azt gondolnám, meg is érdemli a sorsát, lehetett volna velem is. Kicsit haragudnék is, mert én viszont nem érdemeltem meg, de nem érdekelne onnantól. Ha nálam van akadály, akkor azt kívánnám, hogy legyen boldog. Nyilván ne várjon a semmire.

Ha nekem nem szerelmem, csak én neki, akkor nem érdekelne. Nem vagyok olyan egomán, hogy azt várjam, engem imádjon haláláig, miközben engem nem is érdekel.