Mi lehet a gond ha egy fiúba sosem volt még egy lány sem szerelmes?

Ismerkedsz is? Próbálsz lányokhoz közeledni?

Mert elég sokszor az a baj, hogy várjátok a sültgalambot. Én is sokszor ki vagyok azon, hogy nincs pasim, de aztán belátom, hogy nem is teszek azért, hogy legyen.

Bástya, időtlen idők óta a férfiak udvarolnak, és hódítják meg a nőket. Mára ez azért hígult, változott, de elég ritka az, amikor egy nőnek kell úgy udvarolni és hódítani, mintha ő lenne a férfi.

A recept roppantmód egyszerű:

Fel kell állni, és cselekedni. Odamész, beszélgetsz, ismerkedsz. Ez máshogy nem fog menni. Neked kell kezdeményezni, neked kell nyomulni.

Két módja van ma az ismerkedésnek. 1. Élő, személyes. 2. Online társkereső. Mind a kettő tud működni, valakinek ez, valakinek az a szimpatikusabb. Szórakozóhely, buszmegálló, könyvtár, hobbi, sport, stb. Megannyi hely van, ahol lehet ismerkedni.

Ha élőben nem, akkor próbáld meg a társkeresőt. Pár előnyös fotó (nem olyan, amikről sugárzik, hogy nekem sosem lesz nőm), pár laza gondolat rólad, és done. De ott is neked kell írni a nőknek. Persze rád írhatnak, de ne az legyen, hogy beregisztrálsz, és várod a csodát.

Ha önbizalomhiány van, akkor meg sport, pszichológus, társaság, stb.

A lényeg az, hogy a megoldóképlet, ahogyan most "próbálkozol", az nem jó. Stratégiát kell váltani, ami = kimozdulni a jelenlegi komfortzónából. Máshogy kell csinálni, mint eddig.

Kezdheted a hozzáállásoddal:

- szerintem az egész életemből ki fognak

- engem észre sem vesznek

A fentieket le lehet cserélni erre:

- teszek azért, hogy észrevegyenek a nők, és hogy legyen barátnőm

Érzed, hogy megfordult a felelősség? Nem a női nemre tolod át, hogy jaj hát nem szeret senki, nem vesznek észre, pedig (szerintem) tök jó csávó vagyok, hanem mindjárt felelősséget vállalsz azért, hogy az elmúlt 10 évben 0, azaz zérus szándékod volt arra, hogy tegyél az ügy érdekében. Mert ha lett volna szándékod, tettél volna érte, akkor most nem tennéd fel ezt kérdésnek, mert már túl lennél pár kalandon, kapcsolaton.

Sok sikert!

3-as.

És ha én tettem érte, sokkal többet,mint mások és mégsem jött össze semmi, mert nem születtem jóképűnek, és így szóba sem álltak velem a nők? Ja hogy akkor megszívtam és ennyi, tudom. DE én tettem érte nagyon sokat, eljártam helyekre sok emberrel beszélgettem, odamentem, stb. Ugyanúgy nem is érdekeltem a nőket... szóval akkor ha teszel érte, lesz valakid? Nem. Ha szerencsés vagy, és jó genetikával születsz, akkor igen.

Egyéb esetben nem...

Nick Vujicicnek se keze, se lába, és van családja. Ha rokkant, hátrányos helyzetben lévő emberek tudnak családi életet élni, akkor egy ép testtel rendelkező embernek is menni fog.

Remélem kimerítő volt a válaszom, #4-es.

5-ös.

Attól, hogy egy embernek összejött, egyáltalán nem biztos hogy a másik 1 milliónak is fog. Erről beszélek: ha szerencséd van az életben, akkor tök jó, és összejöhet. 1 millióból 1-nek össze is jön, attól még a többinek nem fog...

Egyik ismerősöm is ilyen nagy mázlista egész életében, velem ilyen soha nem is történt még az életemben, vele meg 2-szer is.

Utcán csaj leejtette a papírokat, ő meg segített neki összeszedni, és ebből lett az első kapcsolata. Következőre majdnem ugyanez, csaj segítséget kért x hellyel kapcsolatban, merre van. Ő segített neki, el is kísérte addig, aztán abból lett a 2. kapcsolata,ami azóta is tart.

Én ha felajánlom a segítségemet, azt is elutasítják. Pedig nem is ismerkedési célból szoktam segíteni, hanem mert ember vagyok. És ha nehezet kell felvinni, simán segítenék a nőknek. De nem is engedik. Inkább szenvednek vele, de fujj egy idegen neki ne segítsen...

Szóval persze ha szerencséd van, akkor is lehet valami. Nekem soha nem volt ilyen szerencsém egyszer sem az életben... pedig lehetne már...

29/F

Valahol létezik a szókincsemben nekem is a szerencse szó, de én alapvetően úgy gondolom, hogy mindenki a maga sorsának a kovácsa.

Nem gondolom, hogy egy testépítő, vagy élsportoló, jó zenész, híres színész, neves szakács a szerencsének köszönheti azt, ahol tart. Hanem a kitartó munka, erőfeszítés, elszántság miatt, amit belerakott. És ezeknek az embereknek is volt millió akadály az életében. És van olyan igen, hogy tervet kell változtatni, mert ha így nem megy, akkor máshogy lehet megy. Ha úgy sem, akkor még egy verzió.

Én ezért szoktam javasolni az aktív sportot, edzést, mert az kiüti az emberből a feladást, és ad neki kitartást, hogy igenis küzdjön a céljáért. Menjen, csinálja. Akkor is, ha esik az eső, ha nincs kedve, ha 10 méteres betonfalat emelnek elé, stb. Reseteli az egész embert a sport. Teljesen megváltozik a hozzáállása, az életről alkotott képe. Ha meg a sport ellenére sem jön önbizalom, akkor nem tudom, valami nagyon össze van gabalyodva a fejben, és szakember (pszichológus) segítsége kell.

jó dolog a sport, de hogy lesz tőle valakinek szexuális önbizalma? ha például kisméretű a pénisze akkor azon az önbizalomihányon hogy segít a sport szerinted?

az a baj, hogy csak felületes megoldásokat tudtok írni ezekre a problémákra, ezzel csak a felszínt kapargatjátok. Ilyen sallangokat bárki ide tud f0sni

Ezeknek az embereknek a problémái sajnos megoldhatatlan mélységekben gyökereznek