Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, ha férjes asszonyként szerelmes lettem a jóval fiatalabb munkatársamba?
Én is így vagyok egy munkatársammal. Mondjuk mi korban passzolunk és nem vagyunk főnök beosztott viszonyban. Én is ilyen férjet szerettem volna, és lehet hogy ő is gondolt ilyesmire, mert a múltkor azt mondta, hogy ha 15 évvel ezelőtt lennénk engem választana.
Én sem akarom megcsalni a férjemet, válni sem, azt sem akarom, hogy az ő családja tönkremenjen.
Szerintem a megoldás mindenféle kontakt megszakítása. Nekem könnyű mert legalább január végéig HO vagyok, csak azt kell megállnom hogyha rámír, ne válaszoljak. Neked tényleg csak a munkahely vagy pozícióváltás marad
Nem irreális, a 80-as, 90-es évek zenéjét szereti, a kedvenc együtteseink ugyanazok, kedvenc költőnk is ugyanaz, és ugyanolyan típusú könyveket olvasunk és filmeket is nézünk, még a barátnőim között sincs olyan.
És félreértés ne essék, nem másztam rá, és nem is fogok, és nem is keresem az alkalmat, inkább kerülöm is a munkahelyen ha lehet, de nem lehet, mert nap mint nap közösen dolgozunk. Tudom, hogy képzelgésem irreális, és nem is akarom megvalósítani, csak kitörölni magamból ezeket az érzéseket, mert így nap mint nap csak szenvedek magamban. És az, hogy leírtam, hogy nekem diplomám van a férjemnek meg nincs, ezek tények, és ezzel nem minősítettem semmit, csak azt, hogy sok mindent nem tudok vele megbeszélni. Köszönöm, aki megérti, mit érzek.
Tudom, kissé közhelyes, de teljesen igaz, hogy a szerelem magától elmúlik úgy átlagosan 2 év alatt. Ennyit kell csak kibírnod valahogy. Nyugodtan engedd meg magadnak az álmodozást, ne tiltakozz az érzelmeid ellen. Hagyd, hogy elborítsanak. Így ugyanis hamarabb fog elmúlni a vágy. Mindenkiben vannak tudatalatti védekező mechanizmusok, amelyek a reménytelennek bizonyult vágyakat idővel leépítik.
Nekem volt olyan női ismerősöm, aki családanyaként a szintén családos főnökébe lett szerelmes, de annyira, hogy fizikai fájdalmai voltak a vágytól, s idővel neki is elmúlt. Kitartás tehát!
Idővel el fog múlni, ahogy írták. Max. 2-3 év.
Én is hasonló helyzetben vagyok egyébként, csak itt én vagyok a férfi, a lány a foglalat (nem férjezett) és nincs olyan nagy korkülönbség. Szerelmes még nem vagyok, azt hiszem, de egyre többet jár a fejemben. Nekem túl sok veszítenivalóm nincs, szóval megpróbálok elmenni vele addig, amíg lehet. A pofon, amit nagy valószínűséggel kapni fogok, talán majd észhez térít és utána jobb lesz.
Ez a történet valóban banális, ahogy írod is és sokunkkal megtörténik, férfiakkal-nőkkel egyaránt.
Van aki felborít mindent, és esetleg később bizony visszakullog a családi fészekbe. Mások kitartanak, de csak ők tudják ez mekkora áldozat részükről. Mindenki maga dönt, de sose feledje, hány ember sorsának alakulása van ilyenkor a kezében.
15/ Egyetértek. Én is voltam hasonló helyzetben, és pont ezért fontos szem előtt tartani a hormonok játékát: EL FOG MÚLNI.
Nekem is kapcsolatom alatt jött egy nagyon intenzív belezúgás, amit életemben nem tudtam hasonlítani máshoz. Borzalmas volt: 2.5 évig tartott. Totál kontroll vesztés, fizikai fájdalom a mellkasomban szó szerint a szomorúságtól majd minden este, és zsibbadás a vállamban. De az utolsó fél évben eltűnt az életemből szerencsére, és mikor nemrég újra találkoztunk, most már az érzelmek is eltűntek..
Kérdező: a srác nyilván korombeliként nem akar több gyereket a nyakába venni, ami nem is az övé, így komoly amúgy sem lehet ebből a dologból a családod miatt.
Másrészt ilyenkor önkéntelenül is tudom mindenről ő jut eszedben, és tudat alatt is kiemeled a közös tulajdonságaitokat, de ne feledd: ez csak egy illúzió. ÉS amúgy is elmúlna 2-3 év alatt ez a ködös állapot, utána mi lesz/lenne?.. Ugyanez mint a férjeddel, csak gyerekek nélkül.
Én esetemben nem csak jó tulajdonságai voltak a fiúnak, aki elvette az eszem, és nagyon áldom magam, amiért ki tudjam belőle jönni, mert a hibáit bár akkor nem tudtam ésszel is realizálni, így semlegesen már igen.. ÉS le tudtam zárni magamban.
De azt is megtanultam belőle, hogy sosem hozok döntést ilyen heves érzelmektől felfűtve, mert nehéz tisztán látni és totál kifordított magamból. De tudom, hogy mások vagyunk, más másképp dönt. (Bár 1-2 példát elnézve, nem nagyon találtam nyerő párost akinél tényleg megérte volna a hormonködös döntésük.. ez kevesebbeknek jön össze hosszú távra jól)
A férjeddel viszont tuti hiányzik valami, és az kolléga miatt is csak kicsit jobban távolodtok, nem vagy tejesen benne a házasságotokban lelkileg, amíg ennyire a fejedben van a másik.
Az hogy mit kezdesz a helyzettel, rajtad áll majd, de komoly szerelem és újabb 20 év azért elég valószínű, hogy nem a ráccal fog összejönni.
Mert bár lehet sok közös benneteket persze, de nagyon más életszakaszban vagytok, és azért a jövőről meg a közös életcélok,és tervek döntenek leginkább, nem a közösen kedvelt filmek, könyvek stb.. Hanem hogy mennyire tudtok együtt haladni, menyire egyeznek a célok. Gondolom a srác is szeretne majd saját családot, de 40 felett, több gyerek után már valszeg nem akarsz többet szülni. Illetve a csávó sem biztos hogy most a húszas éveiben akar, de harmincas éveiben szóba jöhet, neked 10 év múlva már ez nem is lenne ott célként.
Azt még gondolod végig, hogy akarsz kijönni a sztoriból, mert ha kölcsönös is a vonzalom, gondold végig, megcsalnád-e most a férjed ( ha eddig nem volt ilyen), milyen lenne utána köztetek a viszony ( a kollégával), hogy mennél be dolgozni.
Mert azért egy pasinak ha bejön egy idősebb nő, nem gáz dolog megdönteni, de egy 20 éve házas gyerekes nőnek, már nem biztos hogy jó dolog lenne visszahallani, hogy megdöntötte egy húszonéves srác.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!