A csókolózást tanulni kell/lehet, vagy ösztönösen tudja az ember ha oda kerül?

4.

Kettő. És egyik sem volt prosti, amennyire én tudom.

De amúgy kicsinyes és primitív dolog rögtön személyeskedni.

Mielőtt meg volt az első igazi csókom (húsz éves koromban) elég sokat paráztam miatta. Viszont amikor eljutottam odáig, ösztönösen jött a dolog, a testem tudta, hogy mit kell csinálni.

22/L

6.

Újabb primitív személyeskedés, ez így már rögtön kettő.

Akkor nem olvastál elég figyelmesen, mert van néhány ember aki kedvel, mert alapvetően nem vagyok elveszett ember. Mármint jövőm nincs, az igaz, de az itteni előítéletekkel (és sokszor szándékosan, az elhiteltelenítés céljából létrehozott pletykákkal) szemben voltak ilyen eseményeim, igaz csak kétszer, de az is valami. Sőt ennél több is, ezért nem értettem sosem az itteni "szűzezést" ami amolyan klasszikus beszólássá érett, de mivel nincs "éle" ezért ez egy olcsó "fújbíró" jellegű semmitmondás.

#8 nem olvastam rólad pletykákat soha, csak az alapján gondoltam amit te írtál magadról.

Attól hogy a személyeskedést mantrázod, még nem lesz igazad. Szerintem ha van múltad, semmi alapod nincs azt mondani hogy nincs jövőd, ez alapján gondoltam hogy nincs múltad sem.

9.

Én nem azért mantrázom a személyeskedést, hanem mert őszintén ezt már unom amit néhányan (nem te, hanem ránézésre veled azonos figura például, de van egy hárompipás alak is, aki imádja ezt csinálni) művelnek. Vitatkozzunk az adott témán, teljesen rendben, de néhányaknál kimerül ez a "hát gyorsan lelúzerezlek és onnantól nyertem" logikával. Bocsánat érte, elsőre azt hittem ezen figurák közül való vagy)

Attól, hogy múltam van - még ha nem is bőséges, de legalább van - a jövőt nem látom valami rózsásan, ennek fő oka az anyagi helyzetem, ami nem ad túl sok bizakodásra okot. "Az árak elszaladtak, a fizetés maradt", ahogy mondani szoktam.