Férfiak segítségét kérem: fellángolás, vagy szerelem?

Igaz férfiakat kérdeztél, de nem bírom megállni, hogy ne írjam le a véleményemet-nőként:

*Nagyon megszerettem őt, el tudom vele képzelni én is hosszú távon, de valahogy ezek a nagy szavak, hogy ő mennyire szerelmes, és mennyire nagyon szeret engem, jólesnek, csak nagyon nehéz elhinni.

1 hónap alatt képtelenség megszeretni egy férfit, még akkor sem, ha történetesen évek hosszú sora óta egyedül vagy.

Másodsorban oplvasd vissza, hogy mit írtál a kérdésedben, amiben te magad is érzed, hogy valami hazugság van.

Igen több is: Van benne önbecsapás is a részedről, a férfi részéről meg egy állandóan a nők felé alkalmazott technika, amit egy komoly, nem pár alkalomra tervező férfi sosem kötne az orrodra ennyi idő után.

Nem akarlak lelombozni, de szerintem ez a pasi sem nem egyenes, sem nem akar tőled hosszútávra semmit, csak az élvezetek miatt akar téged.

No most neked kéne jól átgondolni mindent, és ennek függvényében lépni.

Ez a férfi nem egy komoly férfi, de szereti használni a nőket-ez egyértelműen látható a kérdésedből.

Ugyan, azért ne esünk át a ló másik oldalára. Általában fordítva szokott történni, kételkedünk az érzelmekben.

Ennyi idősen már van tapasztalatunk, kapcsolatok, esetleg házasság van mögöttünk.

Megvannak a konkrét párválasztási szempontjaink, az pedig,hogy ki az, aki külsőre is bejön, adott.

Miért hihetetlen a fenti történet és mögötte az érzelmek valódisága?

És mennyivel lenne jobb, ha a kérdező veszíteni hagy esetleg egy olyan embert/kapcsolatot, amit Ő maga is jónak talál?

Ne biztassátok már erre!

Nem kell elkapkodni az összeköltözést, a házasságkötést, lehet együtt élni anélkül is.

Meg kell próbálni minél több időt együtt tölteni, megismerni a másikat.

Én hinnék, bár óvatossággal, és adnék esélyt ennek.40 év körül már nem egyszerű olyan társat találni ahol mindkét fél egyformán vonzódik a másikhoz, azonos az értékrendje, és tervezi a közös jövőt.

6 *Ennyi idősen már van tapasztalatunk, kapcsolatok, esetleg házasság van mögöttünk.

Pontosan ezért kell hideg fejjel nézni a dolgokat és nem tini gondolkodással.

Én a tapasztalatra utaltam. Gyorsabban, tisztábban tudja átlátni a dolgokat,az érzelem mellett egyéb tényezőket is.

Én is ennyi idős vagyok és tudom,hogy mi az az ismerkedésnél amit eleve kizáró ok, mi az, amit nagyra értékelek. Huszonvesen az érzelem vezérelt kizárólag, ma már higgadtabb fejjel döntök.

Pl. nem is ismerkedtem olyannal akinek élethelyzete az alapelvárásomnak nem felel meg.

Amit a kérdező ír természetes. Első randin is lehet szimpatikus valaki, miért is ne? Az,hogy komoly kapcsolatot keres, rendben. Ahogy az is,hogy gyakran igényli a találkozást.

Két oldalról lehet nézni ezt az egész sztorit. Az egyik szemszögből akár lehet elhamarkodott, a másik szemszögből pedig határozott elképzeléssel bíró.

Amikor egyedül maradtam én is tudtam,hogy milyen típusú férfit engedek az életembe, és eleve kizártam azt, aki nem ilyen volt.

Pl. tudtam,hogy ugyan nekem van gyerekem, de nem szeretnék gyerekes pasit, vagy olyat, aki szeretne. Olyat se aki tőlem távol él,sokkal magasabb/alacsonyabb értelmi szintű, teljesen más értékrendű.

Mivel gyerekem van egyértelmű volt,hogy nem ismerkedek hetente mással,csak olyannal, aki az elképzelésemnek megfelel és szimpatikus.

Férjem is első nap után már mondta, hogy így-úgy szeret, én nyílván nem hittem el, sőt mindig mondtam neki, hogy ilyen nincs, nem létezik, hazudik, stb. Végül miután tényleg belém szeretett bevallotta, hogy csak azért mondta, hogy minél előbb megfektessen. Amire semmi szükség nem volt mert én már az első alkalommal mondtam neki, hogy én laza "kapcsolatra" vágyom, vagyis csak szex, szerettem volna még élvezni az életet kötetlenül. Szóval nem értettem miért kellett hazudnia, miközben e nélkül is simán lefeküdtem volna vele.

Azóta ugye a férjem, 2 gyerekünk van. 🤷‍♀️