Veszekedésből szeretkezés?

Történt már veletek hasonló hogy valakit mindvégig utáltatok majdnem éveken át, de valahol végig motoszkált bennetek valami iránta?

Zavart ha figyelmen kívül hagyott, ha más nőknek adta a figyelmét, ha elkerült? Zavart ha ott a közeledben, de ha nincs akkor a nélkülözése volt nehéz?

Szerettétek az illatát, és mindig a tekintetét kerested? Tetszett a mosolya, ha sírtál miatta, ha nevettél minden szívből jött?

De utáltad... végig azt hitted gyűlölöd.

A lényege ennek az egésznek, ezzel a volt kollégámmal elég zavaros érzelmeim vannak.

Rengetegszer vesztünk már össze,úgy mint a 20 éves házasok... hevesen... aztán békültünk ki, de sosem volt köztünk semmi, sosem mondtam ki mennyire oda vagyok érte..

Volt egy összejövetel a hétvégén ahova hivatalos voltam én is. Én nem mondom azt hogy nem ittam, de csak két pohárral ami nálam az egy évben egyszer iszom felállásommal, annyit meg is tett elég szabad szám legyen...

A srác körbe ugrált egy másik nőt, én megcsak magunk között megjegyzést tettem neki, amire felkapta a vizet és összevesztünk. Nem is tudom hogy lett ebből az egészből szeretkezés..

Egyik pillanatban csak fogja az arcom és azt mondja nyugodjak meg.

Én csókoltam meg.. én kezdeményeztem.

Nagyon leírtam magam nála? Miért fogott meg hogy lenyugtasson? Érezhet ő is valamit irántam?