Őszintén, ti milyen intenzitással tudtok veszekedni a párotokkal?

"Mi ha veszekszünk sajnos elég sok mindent a másik fejéhez vágunk :D"

Ezen amúgy miért kell nevetni, mi ebben a vicces? Inkább szomorú hogy a sérelmeiteket eltemetitek és csak ilyenkor jönnek a felszínre. Annyit értek el vele, hogy adott ideig kiengeditek a feszültséget, aztán egy pontig megint elfojtjátok, komolytalanná téve így azt és elvágva az esélyét hogy megfontolnátok, javítanátok rajta. Pont ez fogja felőrölni a kapcsolatot.

"Viszont szerintem az sem, ha az ember nem mondja ki, ha valami bántja"

Ez igaz, de nem csak ez a két szélsőség van. Normálisan kéne kommunikálni a gondokat, megbeszélni a problémákat üvöltözés, csapkodás és sárdobálás nélkül.

Nem igazán szoktunk veszekedni, ha mégis, az nem valami konkrét probléma miatt van, hanem mert a felgyülemlett feszültséget, frusztrációt jobb híjján így töltjük ki egymáson. Nem jó kezelése a gondnak, szó se róla, de az biztos, hogy nem is nagyon van így mit a másik fejéhez vágni. Inkább csak kiabálva mondjuk el ilyenkor azt, amit normál esetben elmondanánk emberi hangerővel.

Amikor bajunk van egymással, a kapcsolattal, valami konkrét dologgal, azt nem fojtjuk magunkba, és nem is azt mondom, hogy mindig higgadtan és tökéletesen adjuk elő, de nem veszekszünk ezeken.

7 éve vagyunk együtt, eddig talán ha 2x volt olyan vitánk, amikor tényleg kiabáltunk és ajtót csapkodtunk. Szerintem az sem normális, ha az ember a vita hevében olyasmit mond, amit utána esetleg megbán, vagy netalán normál esetben nem mondana ilyesmit. Ha csak ilyen felfokozott érzelmi állapotban tudja kimondani a valódi gondolatait és érzelmeit, akkor az semmiképpen sem egy egészséges kapcsolat/kommunikációs séma.

Vitázni nagy intenzivitással vitázunk.

Veszekedni hát, párom idegesebb szokott lenni, de általában csöndben vagyunk átgondoljuk a helyzetet higgadtan átbeszéljük. Nem kéne egymás fejéhez vágni indulatból a dolgokat, káros a kapcsolatnak.