Ez szerintetek is egyértelmű közeledés volt?

Volt egy férfi, aki elég erőteljesen “flörtölt” velem 2-3 hónapon át (kereste a társaságom, kedveskedett, simogatott, bókolt és nagyon sok figyelmet szentelt nekem) viszont mivel nem volt egyértelmű, én nem igazán viszonoztam, annak ellenére sem, hogy én megszerettem. Most már persze nem udvarol, sokak szerint azért hagyta abba, mert olyan erősek lettek az érzelmei, hogy rosszul éli meg így a visszautasítást (szerelmes lett).

Én meg megint meg vagyok lőve, mert szerintem csak simán elvesztette az érdeklődését.....

Egy válóperben lévő férfiról van szó (mint kiderült) persze hogy nem gondoltam ilyesmibe bele, hogy vonzódik meg szerelmes, hanem végig barátkozásnak hittem a közeledést (mivel munkatársak vagyunk, gondoltam csak kedves). Egyébként alapból pont az ízlésem, szerintem nagyon jó és ha párt kéne választanom, ő lenne az.

Nagyon sokat támogat, kedves velem és néha tesz olyan kijelentéseket, amik elgondolkodtatnak (pl. szeret velem lenni, az ilyen nők jönnek be neki mint én, segíteni fog nekem mindenben)

Lehet, hogy szegény tényleg elutasításnak vette azt, hogy nem viszonoztam a közeledést? Egyébként nem egy nagy csajozós, egy visszafogott jólelkű férfi, akinek az eddigi kapcsolataiban is a szeretet/szerelem dominált.

Szerintetek arról van szó, hogy mindketten bénák vagyunk és egyébként kedveljük egymást több mint barátilag,

Vagy én beszélem be ezt az egészet, és csak simán kedves volt velem végig?

26/N