Milyen jó lett volna ha lett volna párom az utóbbi 10 évben. Mi kárpótolja az embert a szingliségért?

A tudat hogy senki sem játszadozott veled, nem etted az ideget senki miatt, nem okozott neked senki álmatlan éjszakákat miközben sírtál a párnádba, nem csalt meg senki, stb...

Gondolom férfi vagy. Hidd el sokkal kevesebb mentális bajod van így, és kevesebb fájdalom ért hogy nem kezdtél a nőkkel.

Elhiszem, a magány is kialakíthat ilyeneket, de... Nekem pont akkor kezdődött az igazi lefelé zuhanás amikor belevetettem magam a randi szcénába. Olyanok mint amiket előző válaszomba is írtam megtörténtek, néhány nő pedig kifejezetten olyan sebeket ejtett rajtam amiket a mai napig nem tudtam kiheverni.

Sokan itt szomorkodnak hogy sosem volt senkijük, én meg irigylem őket, és azt kívánom bárcsak visszamehetnék azokba az időkbe amikor még sosem volt senkim. Akkor hogy is mondjam, valahogy "tisztábbnak" éreztem magam, nem volt senki és semmi ami megmérgezze az elmém, vagy fájdalmas tüskéket hagyjon a szívemben. Ha tehetném tényleg visszamennék az időben és soha a büdös életben nem szólnék egy nőhöz se, de már késő.

Nem jár kárpótlás. Az élet nem úgy működik, hogyha valamid nincs, akkor kapsz helyette valami mást.

Az elmúlt 10 évben mit tettél azért, hogy kitöltsd a pár helyett maradt űrt?

A szabadsag.....

Akkor mesz Balira motorozni, amikor csak akarsz, es senki nem fog beleszolni....