Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elhinnéd, hogy nem szeretett, miközben a viselkedése az ellenkezőjét mutatta?
Kicsit meglepett, amikor azt mondta, hogy nem szeret.
Ha nem ezek a szeretet jelei, akkor mik?!
(Lehet, hogy kicsit hosszú lesz, de szerintem a részletekben rejlik ennek a lényege.)
- Esti rituálé:
Ugyan nem összebújva aludtunk, mert mindketten forgolódósak vagyunk, de elalvás előtt mindig összebújtunk kicsit. Közben át-át fordultunk a másik oldalunkra, mindketten voltunk "kis kiflik és nagy kiflik" is, közben még beszélgettünk is. Amikor én öleltem, mindig kérte, hogy simogassam (nem mintha magamtól nem tettem volna). Ha már szétváltunk, de valamiért mégsem bírt elaludni, és újra hozzám akart bújni, kikérte magának, ha már olyan testhelyzetben feküdtem, hogy abban nem tudott átölelni.
- Hajnalban többször félálomban, önkéntelenül is hozzám bújt, és úgy aludtunk tovább.
- Én a kanapén olvastam, ő tévézett fejét az ölébe hajtva, és elaludt, miközben simogattam az arcát. Ha valamiért abbahagytam a simogatást, nyöszörgött, hogy folytassam.
- Felhívott napjában többször is, csak azért, hogy beszéljünk, akkor is, ha semmi extra mondanivalója nem volt.
- Ha nem töltöttük együtt az éjszakát, akkor sem feküdt le úgy, hogy ne beszéljünk előtte, és reggel is az első dolga volt felhívni, amikor felkelt.
- Helyet csinált a dolgaimnak a lakásában arra az esetre, ha több időt szeretnék ott tölteni. Bútort is vásárolt nekem ehhez, hogy biztosan elférjek.
.
.
.
Sok ilyen "apróság" van még, de nem folytatom. Én ezeket csak olyannal csinálom, aki fontos nekem, és szeretem. Egyiknél sem fogtam fegyvert a fejéhez, ez mind olyan szokás, amit őmaga alakított ki.
Első: Teljesen átérzem. Én azt látom a saját esetemben, hogy valami más baja van, megijedt. Azt is tudom, hogy mitől. Csak ahelyett, hogy ezt megbeszélnénk, azt hajtogatja, hogy nem szeret, mert úgy gondolja, hogy ez egy olyan indok, amit nem lehet megkérdőjelezni.
Második: Tudom, hogy nem pont így értetted, de még az is jobban esett volna, ha az az indok, hogy van valakije. Akkor legalább tudnám, hogy hányadán is állunk.
Harmadik: Mi nem voltunk együtt évekig, de már nem is csak egy-két hónapja.
Megfelelő tempóban haladt minden, ameddig valaki ránk, de főleg rá nem akart kényszeríteni valami olyat, amit ő nem akart. És ahelyett, hogy ezt mi egymással megbeszéltük volna, hiszen mi számítunk, inkább szakított a fenti indokkal. Mire össze tudtam rakni a képet, már eltelt egy csomó idő. Szeretnék vele beszélni róla, de szerinte, már nincs miről.
Én nyitott lennék a párterápiára is, de ő még velem sem nagyon akar beszélni, nem hogy egy idegennel... :( Leráz azzal, hogy nincs mit mondania, lépjek túl rajta.
Szinte éjjel-nappal dolgozik, így tudom le is köti magát, nem sok ideje maradhat rajtunk gondolkodni. Én is próbálom magam leterhelni, néha sikerül is, de annyi időm bármikor van, hogy sírásig gondolkodjam az elmúlt időn.
Nem vagyok benne biztos így, névtelenül sem, hogy le akarom-e írni a sztorink többi részét, vagyis hogy ki és hogyan akart beleszólni a dolgunkba, de azért még gondolkodom rajta. Ahogy elmeséltem az ismerősöknek, ők is úgy látják, ahogy én. Ő bezzeg ragaszkodik a nem vagyok szerelmes dumához. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!