Honnan tudtátok hogy Vele akarjátok leélni az életeteket?

Nem egy embernél gondoltam már úgy, hogy vele szeretném leélni az életem, és nem egy embernél éreztem azt, hogy mennyire nagyon szeretem...

De ezzel sokan vannak így.

És sok helyen lehet azt hallani , és olvasni és látni, hogy ő az élete értelme meg szerelme, aztán jön a következő ő is életem szerelme, és a következő is élete szerelme :)

Vannak hullámvölgyek minden kapcsolatban, és van olyan hullámvölgy amiből nem jönnek ki jól csak elválással.

Soha nem lehet biztos benne az ember, hogy mi meddig tart.

Vannak akik 10-15 évig jól megvannak és egyszer csak becsap a villám.

Erre nem lehet alapozni, de amikor idejut az ember mint TE is akkor várni kell mi lesz belőle.

Egy biztos! Ilyen állapotban , nem szabad se gyereket csinálni, se kölcsönt felvenni.

Szerintem valamilyen szinten normális, ha egy kapcsolatban van völgy. Igazából ilyenkor jön ki, hogy szeretitek-e egymást, vagy nem. Velem is volt ilyen, hogy az illető nagyon kedvelt, és benne volt a közös tervekben, de amikor a megvalósításra került volna a sor, akkor bepánikolt, először jött a "nem tudom", majd a szünet, aztán a "nem akarom". Elvett az életemből időt, és meggyötört, mert én viszont nagyon szerettem, és komolyan terveztem vele. Ő nem tudta mit akar. Ha a közös terveknél pánik van, akkor ott át kell gondolni az egész kapcsolatot, és a felelősséget is, hogy ez miért most derül ki. Én nem arra hivatkoznék, hogy ellaposodott a kapcsolat, ez már csak következmény, szerintem sosem volt az az igazi ragaszkodás a másik iránt, inkább max egy erős vonzalom, de nem alakult ki a személy felé "bárhova mennék vele" érzés.

A másik kedvencem a "nem akarok még elköteleződni", ez pedig egyértelmű, hogy futó kaland, és nem jelent a másik semmit. Érdemes végiggondolni, hogy a részedről ez az egész mit jelent. Ha idegesít a párod, akkor vállald fel. Akkor nem kell azt mondani hogy szereted, ha közben irritál. Ha viszont tényleg szereted, csak rossz szokásai vannak, akkor érdemes átbeszélni ezeket, csak akkor azt nem értem, hogy ez miért az elköteleződésnél derül ki, és a hétköznapokban meg miért nincs jelezve, hogy van jópár dolog ami zavar.

Na ez egy nagyon jó kérdés, és én is szeretném tudni, hogy "mit kellene érezni". Egyébként nemrég néztem valami riportot és ott azt mondták, hogy ez egy olyan erős érzés, ami semmi máshoz nem hasonlítható, ahol azonnal, akár már 1 nap után fogod érezni, hogy ez 'az a a kapcsolat', nekem még sosem volt ilyen érzésem.

És nekem is mindig ez volt, ami neked, hogy pár év után azt éreztem, hogy zavarnak a másik dolgai stb...

Bár szerintem attól is függ, hogy hány éves vagy. Nekem ez még 25 éves korom előtt volt (azóta szingli vagyok, meg van egy se veled se nélküled, kivételesen a pali nem akar komolyabbat)

Amúgy én csomó olyat látok a környezetemben, hogy van akik akár 10 évig is együtt járnak, bármiféle előrehaladás nélkül, aztán szétmennek és a nőnek vagy az új kapcsolatában rekord idő alatt lesz pl. gyereke vagy esküvője. Ez is érdekelne, hogy ez mitől lehet. Lehet pont ez, amit kérdeze, hogy érezi, hogy 'ez az a kapcsolat'

6,szerintem ők egy 10 éves kapcsolat után inkább azért hazásodnak,vállalnak gyereket az elsővel,mert már nagyon vágynak rá és nincs több idejük várni.

Szerintem kb bármelyik párunkkal akinek normális természete van lehetne családot alapítanunk...én azt látom általában 26-40 között mint a lottón az éppen aktuális pasival/nővel házadosnak az emberek.

Nekem most van egy párom,pár hónpja vagyunk együtt én már nagyon szereték komolyabb dolgokat ,ő még várna pár évet. Logikus ez,de másrészről teljesen jól kijövünk és tudjuk együtt akarunk élni ,családot stb .Így nekem kicsit furcsa,hogy ő hezitál várakozik évekig.Inkább látom ezt időhúzásnak,hogy tulajdonképpen ő nem is akar családot. Ezért kételkedek,hogy lehet nem rá kelle várni és még sem ő az igazi.

Jó kérdés ez. Számtalanszor feltettem már én is magamban hogy mit is kéne érezni. Nyáron lesz három éve hogy együtt vagyunk. Mi nagyon hasonlóan látjuk a közös jövőt. Gyerekek család mindkettőnk számára ez a legfontosabb talán. Persze vannak nézeteltérések és vannak dolgok amikben nem értünk egyet. És igen van hogy megbántjuk egymást dolgokkal de ilyenkor is meg tudjuk oldani ezeket.

S ennek érdekében hogy el tudjunk indulni mindegyikünk megtesz mindent a tőle telhetőt. S nem volt sok kapcsolatom de ez az érzés hogy együtt tesztek a közös jövőtökért iszonyú jó érzés és ez csak itt volt meg eddig.

Mikor van valaki akivel együtt vállvetve teszitek a dolgokat és támogatjátok egymást, egy kötelék szövetség. Szerintem ez ritka manapság.

Mi közösen képzeljük el együtt a jövőt. Mostanában a párom nagyon pedzegeti a baba témát. Konkrétan ő hozta fel többször is illetve a házasság témát. Őszinte leszek hirtelen megijedtem mert váratlanul ért meg mikor odaérsz egy ilyen pontra azért szerintem mindenki átmegy egy ilyen "O te jó ég most tényleg megtörténik érzésen jó ez így?" Hiszen ezek komoly döntések, utána viszont végig gondoltam és éreztem hogy igen valójában én is ezt akarom. Szóval én azt tanácsolom neked hogy gondold végig és képzeld el a jövőtöket hogy esetleg közös gyereketek legyen. Milyen lenne? Az érzés? Nem baj ha elsőre megijeszt. De ha úgy érzed hogy uhh ki van zárva és nem akarod egyértelműen akkor lehet hogy tényleg nem O az igazi párod.

26N