Tudnak szerelmesek lenni a nők?

Miért kérdezed? Tán anyukád nem volt szerelmes apukádba?

De egy ilyen agyilag sötét ember, mint te, úgyse kellene senkinek, még bottal se nyúlnának hozzád!

Attól függ, hogy ki a másik. A páromat például tiszta szívből szeretem, de nagyon nem volt zökkenőmentes a kapcsolatunk eleje. Nagyon belémnevelték a korábbi tapasztalataim, hogy akkor ragaszkodnak hozzám igazán, akkor keresnek igazán, ha nem mutatok ragaszkodást. Néha érdeklődöm, de nwm tervezek az illetővel, nem számítok rá, nem adok neki és a kapcsolatba sem sokat, csak úgy vagyok, ha épp igényli, de akkor sem mindig. Aztán szép lassan ki lett belőlem ölve a romantika meg az összes motiváció, hogy nagyon belesüppedjek az érzelmekbe. És nagyon hidegen viselkedtem a párommal is, nem igazán mertem nyitni vagy megmutatni a "igen, hiányoznál, ha nem lennél" arcomat. Sokáig nem is tudtam így érezni, bár őt kifejezetten sosem használtam ki, csak esetlegesen élveztem a társaságát és úgy álltam hozzá, hogy jó, ha van, de nem baj, ha nincs. Ez már szerencsére a múlt.

Szerencsére az is a múlt, mikor annyira megtört a randi után egész egyéjszakás felajánlásos meg egyéb komolytalan szirszar, vagy ha nagy ritkán hittem is az illetőnek és úgy is tűnt, hogy kialakul valami, a "szex után hirtelen meggondolommagam" duma hogy tényleg abban leltem örömöm, hogy mindenkit lehúztam, amennyire csak tudtam, hiszen éreztem rajtuk, hogy ők is csak önzőzni akarnak és rajtam keresztül csak maguknak szeretnének kötetlen élvezeteket, ezért a magam javára fordítottam a helyzetet, mindennel kacérkodva, amit végül úgysem kaptak meg. Tettem a szépet, a szerelmeset, fényeztem az egójukat, ja persze, lesz szex következő alkalommal, csak most épp megjött meg nem úgy készültem, stbstb... Tudtam én is mocsok lenni, de csak azzal, akin éreztem, hogy ha nem lennék az, nekem fájna. Volt, akitől szex után loptam is, de ezek szerint nem tűnt fel neki. Viszont ő is mondta másnap, hogy jaj, hát nincs meg a kémia, hirtelen mégsem annyira szerelmes, de összejárhatnánk. Anyádat akkor, nem kapod vissza az órádat, nyomorék.

Előtte meg kislány voltam, naná, hogy könnyen szerelmes tudtam lenni.

Azt nem tudom, hogy azok a nők milyenek, akik nem érzik a szándékot a férfin, de én nagyon sokszor roppantam össze emiatt és nagyon érzékeny voltam előtte is a szeretetre. Most szerencsére a párom kihozta ezt belőlem és úgymond egy idő után lefegyverzett. De nem volt egyszerű, sokat keménykedtem vele is sajnos az elején, még ha ártó szándék nem is volt bennem.

Arra méltó férfiba természetesen tudnak.:) De ilyen kevés van. Persze nyilvàn vannak akik a pénzre mennek, de olyanok is akik nem.

Tudnak szerelmesek lenni a férfiak? Vagy mind csak dugàsra hasznàlja a nőket? Ugyanaz a vàlasz. Vannak akik igen és vannak akik nem.