Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miert ennyire nehéz, találni valakit!? Nektek mi a tapasztalatotok?
Közel egy éve vagyok egyedül.
A való életben is és online is próbálok ismerkedni, de annyira nehezen jön össze.
Egyszerűen meg vagyok már rémülve. Bánt, a magány és az egyedüllét, hogy nincs kihez haza jönni esténként, és hogy nőként ezt kell megélnem. Ti hogy vészeltétek át ezeket az időszakokat ? Mi a tanácsotok, azon kívül hogy legyek türelemmel ? Szomorúság tölt el.
Valószínűleg ez a búvabélelt gondolat kiül az arcodra, viselkedésedre is -> ami szintén nem tesz vonzóvá.
És ez egy átlag külső mellett mondjuk komoly gond tud lenni.
Legyélkedves kicsit megfeledkezni erről, kiteljesülni másban,
elhessegetni a negatív gondolatokat.
Én speciel ilyenkor tisztaság vagy munkamániássá szoktam lenni.
Most utóbbi győzött.
hasonló a helyzetem a tiédhez
hiába lenne elég dolgom napközben, attól még hiányzik a társaság nagyon és ott vannak az esték
elég magányos vagyok, bár most nem is próbálok aktívan ismerkedni, kicsit belesüllyedtem ebbe az állapotba
Férfi oldalról sem jobb a helyzet. Bár én már pont a rossz tapasztalatok miatt nem is nagyon ismerkedek aktívan, legfeljebb ha van egy-egy lehetőség azt persze megpróbálom kihasználni, de általában ezekben nincs sok köszönet. Neten van hogy ismerkedek, de leginkább nem százas nőkbe botlok csak, vagy depressziós (vagy élvezi hogy műsort csinálhat), vagy cringe dolgokat csinál, vagy passzívak, és a kezdetleges kölcsönös érdeklődés után nekem kéne mindent megszerveznem, mert semmi aktivitást nem mutatnak, így általában hamar le is építem ezeket a viszonyokat.
A magam részéről egyébként akkor vagyok a legnyugodtabb, amikor nincsen senki a láthatáron, így elvagyok a hobbijaimmal, kockulok, haverokkal eljárunk szórakozni stb.
A munkámba temetkezem bele én is, sajnos nem egyszerű találni egy olyat, aki leginkább a belső értékeit tekintve, megfelelő lenne. Másrészt, kicsit meg is rekedtem ebben az állapotban. Azonban, időnként rossz, hogy nem tudok oda bújni valakihez, és hogy nincs aki kölcsönösen tisztelne és szeretne.
Időnként előjön belőlem, és ilyenkor mély szomorúság tör elő belőlem, mert egyébként jól viselem, viszont néha, és most már egyre többször érzem azt, hogy nem bírom, és jobb lenne fel sem ébredni, mert értéktelennek érzem magam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!