Hárman vagyunk testvérek én 26 évesen a legfiatalabb vagyok és egyikünknek sincs kapcsolata nekem nem is volt?

1-es, ekkora ökörséget kár volt leírnod.

Pont a gyerekkori élmények döntően meghatározzák a lelkivilágunkat. Ezen csak sok év szívós és tudatos munkájával lehet változtatni (adott esetben szakember segítségével), ha egyáltalán lehet.

Szerintem nemcsak a gyakran ordítozó apukád miatt lettél ilyen. Gyanítom, hogy nem sokat jártatok társaságba, nem ápoltátok a rokoni kapcsolatokat. Gyerekként nem nagyon lehetett gyerektársaságod (pl. rokongyerekek, szüleid barátainak a gyerekei). Ha nincs bizalmad az emberek felé, az sokkal inkább összefügghet az anyukáddal való nagyon korai (3 év alatti) kapcsolatoddal. Pl. hogy nem kaptál elég ölelést, szeretetet, elfogadást, biztatást. Nem vett föl, nem nyugtatott meg, amikor kisbabaként sírtál.

Mit tehetnél?

Saját erőből annyit, hogy tudatosan próbálod átlépni a benned levő bizalmatlanságot. Tehát próbálsz beszélgetésbe elegyedni másokkal, amikor alkalom adódik rá (pl. egy vonatutazásnál). Tudom, manapság, amikor a 30 év alattiak döntő többsége a telefonjába bújik, meg személyes sértésnek veszi, ha egy idegen két mondatot szól hozzá, ez nagyon nehéz.

Szóval, ha saját erőből nem tudsz kitörni ebből, akkor pszichológus segíthet.

Én jég hátán típus vagyok, azt vallom, hogy az agyban dől el minden.

Pont ezért nem is hiszek a psichoblablában.

Egyszerű, állj egyedül egy tükör elé, játsz el egy általad kitalált szituációt, akár olyat is amitől félsz.

Rá fogsz jönni, hogy:

1. Minden egyes lehetőség esetében sem halsz meg, nem halsz bele, nem leszel sem szegényebb sem gazdagabb, sem betegebb sem egészségesebb, és elutasítás esetén sem történik semmi rossz veled.

2. Megtanulod mérlegelni a dolgokat, minek mi lehet a következménye rád illetve a környezetedre.

3. pár játék után ráébredsz, hogy a sorsodat te saját magad irányítod, az esetek nagyon nagy részében kiszámítható mi fog történni, és az fog történni amit te szeretnél, az amiért teszel, cselekszel!

5: Pont erről szól a kognitív/viselkedés terápia. Csak sokkal több technikát alkalamznak, amivel kibillentik az embert az addigi sémáiból, új forgatókönyveibket adnak a kezébe és változtatnak az attitűdjein.

A pszichológia nem állt meg Freud-nál. Nem csak beszélgetni lehet.. Millió plusz egy alkalmazott technika van, amiben még hinni sem kell... anélkül is bőven működik.