Hogy enyhítsem a fájdalmat?

Sziasztok!

Kérlek titeket, hogy ha tudtok nekem jó tanácsot írni, írjatok, segítsetek, mert nagyon padlón érzem magam. Elmondom a történetet.

Nekem volt óvodás korom óta az életemben egy lány, gyermekkori szerelem volt, 12 évesen úgymond együtt voltunk, mint a gyerekek, én szerettem ő is szeretett engem. Közben már kiköltöztek a szüleivel külföldre, ezért akaratunk ellenére ez a kapcsolat megszakadt.volt hogy keresett, aztán szépen lassan alább hagyott ez, és mintha a feledés tengerébe lett volna minden hajítva. Utána már csak évente 1x 2x keresett, mindig ő kezdeményezett, ő írt. 16 évesen terhes lett, megszülte a gyereket. Akkor kb 2 évig nem beszéltem vele. Mikor a gyerek nagyobb lett, keresett. A lényeg az, hogy hosszú idő után, 8 év után egész pontosan most a nyáron Magyarországon voltak egy hónapot, abból 2 hetet nálam. Először csak találkozni akart velem, de annyira magától ment minden, a találkozás, az első érintés, mintha 1 hete láttuk volna egymást. A fiát teljesen elfogadom, és édesanyám is meglepő módon megkedvelte,őt is és a gyerekét is. Sajnálatos módon vissza kellett mennie külföldre, májusban fejezné be az iskolát, és én is májusban fejezném be. De egyszerűen képtelen vagyok figyelni órán, csak rá gondolok, de szívem szerint gondolkodás nélkül kimennék, és össze szeretnék vele költözni, szeretjük egymást. Gyermekkori szerelem volt ez, de úgy alakult hogy most forrt ez ki igazán. Rettentő szerelmes vagyok, sosem voltam ennyire szerelmes. Ő is mondta hogy menjek majd ki, de előbb az iskolát fejezzem be, félek hogy nem vagyok ott mellette és nem tudom mit csinál, nem tudom... Jóba van a gyerek apjával is, ők 5 évet voltak együtt...most elvileg szakítottak, de ma fognak beszélni, félek attól hogy vissza fogja csábítani az exe, vagy újra össze jönnek, lefekszik vele. Rettentő sok dolog megfordul a fejemben, nem tudom ezt hogy fogom kibírni. Szerintetek hagyjam az iskolát és menjek ki hozzá és éljünk együtt? Vagy mit csináljak hogy hamarabb elmenjen ez a 9 hónap? Mi lehet a megoldás? Az ésszerű megoldás? Nem tudom létezik örök szerelem vagy nem, de úgy érzem hogy őt nekem szánta a sors. Érzem rajta hogy ő is szeret engem, mert rám néz látom rajta, csak mégis bennem van egy kis féltékenység, hogy mi lesz ha azt mondja hogy nem akar engem. Amúgy normális intelligens lány, nem hiszem hogy ilyet tenne. Szerintetek menjek ki hozzá? Hogy enyhítsem a fájdalmat, és a hiányát? Rettentően nehéz nélküle nekem most. Ez a két hét elég volt ahhoz hogy tiszta szívből megszeressem, enni sem tudok. Csak ő jár a fejemben... Köszi előre is a válaszokat.