Igaz az hogy “az hianyzik amit minden nap latunk? ”

Egyetertek. Az exemmel egy egyetemre jartunk, en vegeztem, o maradt tovabb mesterszakon. Nem latom, nem beszelunk, csalodtam is benne, elengedtem, sehol se vagyunk ismerosok. Masik exem kicsit nehezebben tudtam elengedni, friss volt, ismerosok voltunk, es mindennap tette ki a sztorijait. Most letoroltuk egymast es mar konnyebb. Egyebkent nem csak a parkapcsolatra igaz. Barmire ra lehet huzni.. de egyebkent ez ellen tenni is kell. Onmagaban ez az erzes nem jo. En probalok ugy elni, hogy ha bizonytalan vagyok valamiben, meglepem legyen szo, ismerkedesrol, kihivasokrol, munkarol, kapcsolatokrol. Mert nem lesz tovabb bennem az az erzes, mi lett volna ha... megtettem, max csalodok, megrazom magam es megyek tovabb. Nem lehet nalad is ez a baj? Miert szakitottatok? Adtal magadnak idot hogy feldolgozd? Mert engem az elso baratom semennyire nem tudna felzaklatni! “Mindig mindenben akkor dontottel jol, ha a szived megnyugszik” :)

Szerintem igen, nagyon. Régen is tapasztaltam ezt, és most is egy olyan helyzetben vagyok, hogy van valaki, aki érdekel, de persze ez nem kölcsönös... Elég gyakori helyzet ez esetemben, és könnyebben túl tudom magam tenni rajta, ha az illető nincs annyira a szemem előtt. Még akkor is, ha nagyon odáig voltam érte. Most viszont ha nem is nap mint nap, de heti 2-3 alkalommal látom élőben is, meg persze ott a fb, illetve mindig akad valaki, aki szóba hozza. Így elég nehéz...

Teljesen egyetértek vele. Naponta átélem...

Ja, van benne valami. En is konnyebben teszek ra, ha nem latom.

Igaz, egyik exemen nem tudtam túllépni sokáig, mert ott volt a Facebook meg minden az orrom előtt. Illetve egy másik exem relatív hamar letiltottam, okolva az előzőből és kb töredék idő alatt képes voltam újból szeretni mást, illetve komplett elfeljteni őt.