Ti is szakitottak mar kulso miatt?

Szerintem ez nem a klasszikus "nem hoz lázba a teste"-típusú külső miatti probléma, inkább eltérések a preferenciákban, gondolkodásmódban, értékrendben.

Ha túl nagy kompromisszum áthidalni, nem tudod elfogadni, akkor simán ok a szakításra.

Nem szakítottam még külső miatt, de volt, hogy ugyan ez beszédtéma volt pár partnerrel. Szarok rá, hogy másnak mi a véleményerólunk, ez a mi kapcsolatunk. Azért a mi kapcsolatunk, mert megtetszettünk egymásnak külső, majd utána a belső tulajdonságok alapján (ahogy te mondod 50-50). Ha elengedi magát önhibájából és nem hajlandó visszatalálni az egyensúlyi állapotba, akkor nyugodtan vegye úgy, hogy egy alternatív múlt korrigálja a jelenünket, hiszen nem tetszettünk meg egymásnak, így nem is ismerkedtünk. Természetesen van tól-ig határ és a tól-ig határ is tolódik annak megfelelően, hogy mit tettünk le egymásnak arra a bizonyos asztalra. Ha jóban rosszban mellettem volt, családunkvan stb, akkor ez lehet igen tág, ha csak dugtunk néha és a rezsitől a cehhen át a mosogatásig kicentiztünk mindent, akkor ennek megfelelő feszességre számítsom, ugyanis centire vagy grammra tudom ebben az esetben, hogy mi gyerebe és mi nem és ezt persze róla is ugyan úgy feltételezem.

32/f

Én is jártam úgy, hogy szégyelltem magam a partnerem megjelenése miatt. Ha olyan az az esemény adja meg a tiszteletet nekem és az alkalomnak is!

Én úgy látom, a kérdezőnek nem csak elvárásai voltak/vannak, hanem lépéseket is tesz a cél érdekében, amire a párja nem igazán fogékony.

Tudod, hiába viszed a lovat a folyóparthoz, ha nem akar, nem iszik.

Megváltoztatni nem tudsz senkit.

Szerintem itt nem a külső maga az, ami probléma, hanem hogy ennyire másképp álltok a dologhoz, és ennyire zavar mindkettőtöket a másik hozzáállása. Nekem is számít a partnerem külseje, nem csak a saját fizikai adottságai, de az öltözködése, ápoltsága, igényessége is. Mert azért ne mondja nekem senki, hogy ha valakinek vannak teljesen jó, nem is feltétlenül új, de vállalható, csinos ruhái, amikben jól néz ki, tetszenek is neki, kényelmesek is, akkor az igényességből húzza inkább a kifakult-kinyúlt ruháit strandpapuccsal... Márpedig a kérdező (ex?)párja szerintem baromi igénytelen ezt olvasva, kb mintha csak hetente egyszer akarna fogat mosni. Márpedig az igénytelenség egy olyan dolog, hogy kis odafigyeléssel és akarattal az ember tehet ellene, ezért is zavar kb 10-ből 9,5 embert, ha a párja marad igénytelen.

Az, hogy az (ex?)párod nem is akart a kedvedre tenni, de azért leugatja a környékbeli férfiakat, ha csak rád mernek nézni, szerintem nem egy egészséges dolog. Mert nem azzal kell a hűséget és a szerelmet, vonzalmat elérni, hogy elriasztja körülötted az esetleges érdeklődőket, hanem ő lesz olyan jó és vonzó, hogy ne is akarj tőle megválni. Te ezt a magad részéről megteszed, szerintem igenis jogos elvárni tőle is hasonlót, fejleszteni magad a másik kedvéért, hogy még jobban tetszetek egymásnak.

A felszínességgel meg őszintén szólva, nem értem, mi a baj. Mindenki felszínes, mindenki a szép virágokat veszi és a sima felszínű almát a boltban, a szebb autót, a csinosabb panorámát preferálja, szóval én ezt nem tartom olyan pejoratív kifejezésnek, mint ahogy itt használják. Mint említetted, nem CSAK ez alapján választasz, és jelen helyzetedbe is csakis azért kerültél, mert átmenetileg igyekeztél ezen túllendülni. De szerintem azt mondani, hogy zavar a párod igénytelensége (mert ez igenis az, bocsánat), nem rossz dolog, és ha meg már így fogalmazod meg, akkor kb mindenki egyet fog veled érteni.

Egyébként nekem is fontos a külső, nyilván, mint mindenkinek. Magam is igyekszem tenni azért, hogy vonzó maradjak a párom számára, és tőle is elvárom ugyanezt. Ahogy az egyik válaszoló mondta, van egy tól-ig határ, illetve nyilván az idő előrehaladtával módosulnak az elvárt/elvárható dolgok, de amíg fiatalok, szépek, vonzók vagyunk, addig miért NE vennénk figyelembe ezeket? Meg is őrülnék, ha a páromnak teljesen mindegy lenne, én hogy nézek ki, csak azért lenne velem, mert annyira kedves a hangom vagy valami, ez semennyire sem motiválna, hogy fejlesszem magam, tegyek magamért, ami pedig hosszú távon belekényelmesedést a kapcsolatba és az egészségem romlását eredményezné. Nem mindenki olyan, hogy csak úgy buliból jár el edzeni és egészségesen étkezni, nekem pl kell a motiváció, ahogyan szerintem elég sok más embernek is, szóval én ezt a dolgot igenis pozitívnak értékelem.