Nagyon fajdalmas szakitason es 2.5 even vagyok tul, mit tegyek?

Röviden: Te egy bántalmazóval éltél együtt.

A bántalmazó személyiség csalhatatlan jelei a leírásodban:

- megalázóan kommunikál

- függőség rabja

- később fizikailag bántalmaz

- a másikat okolja a saját viselkedéséért

- eléri, hogy magadat okold az ő viselkedéséért

- letöri a másik önértékelését

- valamilyen téren kiszolgáltatottá teszi a másikat önmagának (pl. érzelmileg, anyagilag)

- amikor nem agresszív, akkor nagyon odaadó és szerethető, de ezek a hangulatai ciklikusan változnak

Ha Te szakítottál, akkor nagyon jó döntést hoztál és örülj, hogy nem szállt rád emiatt még jobban. (A bántalmazók nem arról híresek, hogy maguktól elhagyják az áldozatot.)

Hogy mitől érzed úgy, hogy ez a világ vége? Mert egy érzelmi függőségi kapcsolatba kerültél vele. Valószínűleg nem volt valami fényes a gyerekkorod, a szüleidtől nem kaptál megfelelő érzelmi gondoskodást, odafigyelést, valószínűleg nem erősítettek meg Téged pozitív visszajelzésekkel, így eleve alacsony az önértékelésed. Maradt egy nagy űr, hiányérzet benned amiatt, amit gyerekként nem kaptál meg, így könnyen lehet, hogy ezt felnőttként a párkapcsolattól reméled. Vagyis egy hatalmas vággyal mész bele párkapcsolatokba, hogy végre valaki értékeljen, szeressen, fogadjon el. A párodat képes vagy rendkívül odaadóan szeretni, nem is számít, hogy kicsoda, micsoda személyiség is az illető - ez, és az alacsony önértékelés egy jó kis társfüggőség alapja. Sajnos az ilyen elnyomó, bántalmazásra hajlamos emberek pedig kifejezetten buknak azokra, akik bizonytalanok és könnyen a hatalmukba keríthetik őket.

Tehát összességében a válasz a kérdésedre az, hogy ez egy jó döntés volt és sokan sajnos nem lépik meg a bántalmazó kapcsolatban élők, még azok sem, akik esküdöznek, hogy az első pofonnál otthagynák a másikat. Úgyhogy ez egy óriási dolog, legyél magadra büszke, hogy végül csak kiálltál magadért!

Azonban az, hogy benne voltál ebben a kapcsolatban és hogy még mindig fájdalommal, nem megkönnyebbüléssel gondolsz a szakításra, meg az, hogy még kb. a bántalmazód mentegeted, hogy azért jó fej, ha éppen nem üt... - ebben azért lenne még hova fejlődni. Attól, hogy most kiléptél ebből, a megtépázott önbecsülésed, önértékelésed nem fog magától helyreállni, különösen hogy már előtte se volt éppenséggel elégséges, nem szolgálta a védelmedet.

Pedig nagyon fontos lenne, hogy ezeket a gyerekkorból cipelt bilincseket leoldjad magadról, mert sajnos ha nincs kellő önismereted és nem dolgoztál még ezen lelkileg, addig nagyon könnyen sétálsz bele a hasonló csapdákba. Önismeretet gyakorolva rájössz, hogy mi határozza meg azt, kit szeretsz, kik vonzanak, hogyan viselkedsz a kapcsolataidban, miért vagy féltékeny stb. Ha ezeket kideríted, sokkal kevésbé leszel manipulálható, felismered az igényeidet, ki tudsz állni értük, nem adod alább bizonyos szintnél, tudsz türelmesen várni, dolgozni azért, hogy egy jobb életed legyen és találj egy hozzád méltó párt. Hidd el, nagyon megéri végigmenni ezen az úton, ideálisan egy profi önismereti vezetővel pl. egy egyéni pszichoterápián vagy másmilyen, Neked tetsző, jól működő terápia, önismereti tanácsadó stb. segítségével. Egy pszichoterápia nemcsak az ilyen traumák feldolgozásában tud nagyon hatékonyan segíteni, de azzal, hogy feltárod annak a gyökereit, hogy miért kerültél ilyen szituációba, miért érzed, amit érzel, olyan nehézségek is megoldódnak az életedben, amikről azt gondoltad, hogy együtt kell velük élni. Tarts ki a döntésed mellett, mert ezzel tettél valamit igazán magadért!