A férjem gondolkozik, elhagyjon-e minket a 9 hós babánkkal 4 év után, mert hónapok óta nem boldog. Ezt vártuk, mindenünk megvan, szeretjük, mégis most el akar dobni mindent. Mi kell még a boldogsághoz?

"Felé kéne nőni."

Vagy nem kéne gyereket vállalni.

Ez az a bizonyos jóban, rosszban.

Ha mindenki az első hullámvölgynél kilép, senkinek se lenne pár évnél hosszabb kapcsolata.

Az a baj, hogy ezt nem neked kell belátni, hanem a férjednek. Neki kell úgy döntenie, hogy egy család vagytok, és kitart mellettetek.

Gondolom, te se azért vagy még vele, mert annyira boldog vagy, miután ezt így elmondta.

Régen hülyének néztem az öregeket, mikor kérdeztem, hogy mi a hosszú házasság titka, és azt mondták, hogy nem kell elválni. Pedig végtelenül leegyszerűsítve erről van szó. Amikor jön egy kapcsolati válság, akkor nem kilépni kell meg kifele kacsintgatni, hanem megoldást keresni.

Ha egy férfi kilép, máshoz megy, nem boldog, ott 99% hogy a szexszel van a baj. Vagy mert túl sok én haláli unalmas, vagy mert nincs, vagy mert az a kötelező 5 perces...

Képzeld, mi is szeretjük egymást, lassan 20 éve vagyunk egyött, megvan az ég világon mindenünk, viszont a szexuális életünk az nulla, amióta a gyerek megszületett. Ennek meg már jópár éve.

Akkor most mit tehet egy férfi? Benyeli, vagy elválik. Egy férfinek a válás egyenlő a lecsúszással. Érzelmileg, anyagilag.

Arról nem is beszélve, hogy egy 45 körüli férfi, egy rongyos panellakással a kutyának sem kell, esetleg egy lecsúszott, kétségbeesett nőnek. Köszönöm, én meg azokból nem kérnék. Sőt, ebből az egészből nem kérek, valahogy messze áll tőlem gondolatilag, érzelmileg és mentálisan a lecsúszott, megcsömörlött emberek világa. Főleg úgy, hogy a szexet leszámítva tökéletesen jól érzem magam.

35-ös, ez egy korrekt válasz.

(Amúgy megkérdezhetem, hogy oldod meg? Szeretőzés, prostizás, vagy pornó?)

Szerető aztán annyi. Minek ezt siplázni. Végre valaki megmondta mi igazság.

A szex, meg a szeretet két különböző dolog.

Lehet kapuzárási pánik, mert hirtelen itt a gyerek és "ennyi volt az ifjúság"?

Lehet megint meg akarja élni a gondtalanabb, fiatalabb életet és emiatt, nem boldog?

36-os. A szeretőhöz, prostihoz én jófiú vagyok, sajnos még ha akarnám sem vinne rá a lélek. Megpróbáltam, de félúton meggondoltam magam, és visszavonulót fújtam. Marad az online, igényes erotikus videózás. Mintha valami 16 éves ábrándozó fiú lennék, de ez legalább testileg és lelkileg is steril megoldás.

Mindig is irigyeltem a bevállalós embereket, mert ugye a szexuális élet is a bevállalásról szól. Fogalmam sincs milyen lehet egy tüzes nő aki otthon vár, de ez már így is marad. Nem mondhatnám hogy jó így, mert örökké bennem van ez a hiányérzet.

Váó. Itt tényleg érdekes válaszok vannak. Persze ezek azok "nagy kanok" akik azt hiszik, hogy övék a világ. Most még nem akar gyereket, csak a szex. Amikor kiégett 50-es lesz, és a kutyának sem kell, meg megymajd pitizni bármilyen nőneműhöz, csak hogy ne legyen magányos. Undorító.

Az a baj, hogy van amikor egy ember kiismerhetetlen. Állítja, hogy ő gyereket akar, aztán meg a szükségben ott hagyja a nőt.

Tisztelet a kivételnek. A környezetemben szerencsére sok ilyen akad. Illetve az én édesapám is ilyen volt. Tökéletes.

Kérdezot, sajnálom. Viszont én nem biztos, hogy akarnám, hogy maradjon. De utána már ne is könyörögjön. Egy olyan férfi minek, aki bármikor otthagyhat? Sajnos utána nem én biztosan nem tudnék bízni benne.