Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy lehet ezt túlélni?
Azt hiszem nem is kérdezni akarok, csak inkább kiírni a bánatomat...
Egy baráti összejövetelen találkoztunk először, nem nagyon beszélgettünk, csak bemutattak egymásnak. Nem igazán fogott meg, külsőre sem tetszett különösebben. Másnap bejelöltem face-en, mert el akartam kérni tőle azokat a fotókat és videókat, amiket csinált (többek között ezért sem volt túl szimpatikus, mert állandóan a telefonján lógott). Miután visszaigazolt, ráírtam. Este 8 körül lehetett. Éjfél utánig beszélgettünk, folyamatosan. Akkor is csak azért hagytuk abba, mert másnap meló volt.
Hihetetlen élmény volt, még soha senkivel nem éreztem ezt. Ez az, amikor valakivel tényleg egy hullámhosszon vagy. Már akkor tudtam, hogy ő lesz a feleségem.
Következő nap találkoztunk. Nem is emlékeztem így rá, de számomra ő volt akkor a világ legszebb nője (még most is). Utólag mondta el, hogy ő is hasonlóan érzett velem kapcsolatban. Nem jöttünk össze azonnal, mert mindkettőnknek furcsa és gyors volt ez az egész. De azon a héten minden nap találkoztunk, napközben amennyire a munkánk engedte, végig cseteltünk. Hétvégén mondtuk ki, hogy akkor mi egy pár vagyunk.
Másfél évig voltunk együtt. Nagyon intenzív volt a kapcsolatunk. Annyi élmény, öröm, boldogság a korábbi kapcsolataimban együttvéve összesen nem volt, pedig voltak 3-4 éves kapcsolataim is. Közös jövőt terveztünk, idén nyáron akartam megkérni a kezét.
Aztán valami megváltozott. Ő sem tudta mi. Szinte egyik napról a másikra eltávolodott tőlem. Mi mindent megbeszéltünk, rengeteg minőségi időt töltöttünk együtt. Kérdeztem mi a baj, próbáltam segíteni neki, helyrehozni a dolgokat. Pár hét múlva szakított, azt mondta elmúlt.
Ennek már 3 hónapja. Azóta is hetente többször beszélünk, találkozunk. Nagyon nehezen engedtük el egymást, de a szakítás óta szex nem volt. Soha nem veszekedtünk, maximum összekaptunk valamin, inkább csak vitatkoztunk. Most sem volt semmi ilyesmi.
De ma (ill. már tegnap) bejelentette, hogy alakul valakivel valami és nem tud úgy vele lenni, hogy én jelen vagyok az életében. Kérte, hogy többé ne találkozzunk. Megértettem. Nincs harag bennem, csak iszonyatosan fáj, szomorú vagyok. Minden álmom szertefoszlott, nem ő életem párja, nem ő lesz a feleségem, nem ő lesz a gyermekeim anyja, nem ő vele fogok megöregedni.
Volt már több kapcsolatom, tudom hogy milyen egy szakítás, tudom hogy majd elmúlik, tudom hogy majd jön valaki más. De most nem akarok mást, csak őt. Meg visszakapni a korábbi életemet, folytatni azt a másfél évet.
34/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!