Hogy lehet egy szakítást túlélni, ha én még mindig tiszta szívből szeretem?

sose fuss olyan szekér után, ami nem vesz fel, mert csak kifulladás és pofára esés lesz.

nemtom, én valahogy sosem tudnék szenvedni olyan fickó után aki engem nem szeret.

az exed téged nem szeret. elment. pont.

az égvilágon semmi, de semmi értelme utána ríni.

te egy illúzióba vagy szerelmes, aki nyilvánvalóan nem azonos az exeddel, mert különben még 1ütt lennétek.

hadd menjen.

az élet rövid, nagyon rövid.

és minden percért kár, amikor nem önmagadért élsz, és magadat mérgezed.

tűzzél kiúj célokat, és csinálj vmi. értelmeset.

Ugyanebben a helyzetben vagyok most én is. Tudom, hogy nem szeretnék egy olyan emberrel együtt lenni, aki engem nem szeret, nem velem akar lenni, de mégis nehéz ezt elfogadni és továbblépni. De most csak annyit tehetek, hogy magamra koncentrálok, próbálom egyedül megtalálni a boldogságot, és majd egyszer jön valaki, akivel egyezik a jövőképünk, és mindketten egy normális kapcsolatra vágyunk.

Mindazok ellenére, amit tett, ahogy viselkedett velem, én még szeretem. Bár lehet, hogy ez már csak megszokás érzése, hogy sokáig az életem része volt, és sok időt töltöttünk együtt.

Én tudom, hogy abban hibáztam, hogy nem láttam be korábban, hogy nem ugyanarra vágyunk, és azt hittem, hogy meg tudom változtatni az elképteléseit.

Kitartást kívánok! :)