Honnan tudhatom hogy valóban vele akarok e lenni örökké?

Üdv. Először is elnézést ha valahol nincs megfelelő ékezet.

A barátnőmmel már több mint kettő éve vagyunk együtt ,úgy érzem hogy én sokkal engedékenyebb és elnézőbb vagyok mint o, sokszor érzem igazságtalannak mivel ha csinál valamit az oke ha én ugyanazt az már neki baj ha pedigt elmagyarázom neki azzal nem ért egyet. Ha valami olyat csinálok ami neki nem tetszik azt keményen érezteti is velem amit én sose szoktam, csak elmondom normálisan ha valami nem teszik.

El is hidegultek a dolgok a (kicsit) részemről mert régebben jobban nézett ki amit mondtam is neki de nem tesz ellene semmit de ez amúgy annyira nem is zavar. Olyan ember hogy mindenkinek sokszor ok nélkül beszól vagy meglyjegyez róla valamit néha csaladtagjaimra is ami ellegge zavar mert engem az az embertípus taszít. Nem szereti a spontán dolgokat ha pl random este nyolckor mondom hogy menjünk bulizni. Egyébként nagyon gondoskodó meg odafigyelo mindig próbál a kedvemben járni de ezek a tulajdonságai nagyon taszitanak és nagyon nehezen viselem. Ott tartunk jelenleg hogy már fel évre előre menő terveink vannak meg már el terveztük az életünk pedig nem vagyunk annyira idősek , viszont úgy érzem ebből ki akarok szállni viszont nem tudom jó ez ez nekem. Van más is aki így érez vagy érzett és mi lett a dologból van értelme harcolni ezért ? Én szeretem de vannak olyan tulajdonságai amit nem tud levedleni magáról nem is kérhetem de ki nem allhatom azokat. Ezt tetézi hogy pár napja beszélgetek egy lánnyal aki az esetem nagyon és már tokre el fantáziáltam milyen lenne vele, és felek ha már ilyeneket gondolok akkor ez már nagyon rossz jel. És nem érzem úgy hogy hosszú távon el tudnám viselni. Ilyenkor mi a normális szakító szöveg vagy egyáltalán szakítsák vagy jó ez nekem vagy érdemes tenni érte ? Vagy hogy lehet megmondani valakinek akinek már gyerekeket terveztetek hogy vége ? Legalább egy normális válasz jöjjön legyszives 19/f