Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van esély arra, hogy megkeres még a volt barátom, ha egy butaságon vesztünk össze, és szakított velem?
A barátommal 2 hónapig voltunk együtt, 24 évesek vagyunk mindketten. Nagyon jól éreztük magunkat együtt, boldogok voltunk, úgy láttam, hogy ő is szerelmes belém, aztán 2 hete egy félreértésen összekaptunk, de azt még megbeszéltük. Teljesen viszont nem tisztáztuk, ami újabb, ehhez kapcsolódó félreértés alapját képezte egy hét múlva. Sajnos én lobbanékony vagyok, és írtam neki olyan dolgokat is, amiket már nagyon megbántam, pl. hogy nem bízom benne, meg nem hiszek neki....Veszekedés közben a félreértés alapját sikerült tisztázni, aztán 1,5 napig nem beszéltünk, végül én írtam neki, hogy nyugodtan beszéljük meg, ami történt. Nem is számítottam arra, hogy szakítani fog velem, 1,5 órát beszéltünk, én végig érett, nyugodt hangnemben, érzelmi zsarolástól mentesen kommunikáltam vele, tudattam vele, hogy én nyitott lennék a folytatásra, hiszen ez olyan banális apróság, amin nem múlhat egy kapcsolat. Ő viszont bár határozatlanul, de állította, hogy nem tud ehhez alkalmazkodni, kiábrándult belőlem, mert gyerekesen reagáltam (ami igaz is sajnos, nem értem, mi ütött belém, nem szoktam így reagálni konfliktushelyzetben)....Azt is mondta, hogy megszeretett engem nagyon az együtt töltött idő alatt, viszont nem akarja, hogy az őrületbe kergessük egymást. Végül, mikor mondta, hogy nem szeretne velem kibékülni, akkor elköszöntünk, és azóta nem keres egyáltalán.
Semmilyen konfliktusunk nem volt ez előtt, nem is értem, és nem is tudom elfogadni ezt, egyre rosszabbul érzem magam, és nagyon hiányzik.
Az alapvető dolgokat nagyon hasonlóan látjuk, ilyen apróbb dologban pedig, amin összevesztünk, én tudnék alkalmazkodni hozzá, hiszen nagyon szeretem őt. Neki is toleránsabbnak kellene lennie, hiszen szerintem konfliktusok nélküli kapcsolat nincs.
Szerintetek van még esély arra, hogy több nap után rájön, hogy nem szabadna ilyen apróság miatt eldobni egy kapcsolatot, ami alapvetően jól működött, és szeretjük egymást?
Úgy gondolom, hogy nekem nem szabadna keresnem őt ebben a helyzetben, ti hogyan látjátok ezt?
Ha egy banális apróság miatt önszántából szállt ki a kapcsolatból, állati szerencsés vagy, mások 10-20 ev múlva kerülnek padlóra mikor lelép a pasi.
Ilyen hozzáállással nem társnak való a srác, ne sirasd.
Részben őt is meg lehet érteni.Nekem is volt hasonló ahol apróság miatt lett szakítás.
Nem is az volt a lényeg,hogy mi volt az oka, hanem ahogy reagált rá. És én úgy voltam vele, hogy ha egy ilyen kis apróság miatt ekkora veszekedés van akkor nem akarom megtudni, hogy mi lett volna később.
Biztos, hogy banális az a banális?!? Kicsit mind2-en éretlenek vagytok
...
Nem hiszem, hogy meggondolja magát. Nem hirtelen felindulásból szakitott, hanem előtte átrágta a dolgot magában 1,5 napig.
Lehet, hogy te csak azt látod, hohy egy aproság miatt szakitott, de sokkal több lehet mögötte.
1. Különösebben nem lehetett szerelmes, vagy meg nagyon a kezdeti, "kiábrándítható" szakaszban volt. Aki annyira oda van a másikért, azért tényleg nem lép ki ilyen könnyen.
2. Nem az a lényeg, hogy vannak konfliktusok. Persze, hogy vannak, ezzel semmi gond. Az a lényeg, ahogy kezeljük öket, és te abban látványosan elbuktál. Azért 24 évesen már elég érett, nem valószínű, hogy egy "hisztérikát" szeretne maga mellé. Magad mondtad, hogy banális dolog, megis nagy vita lett belőle, és idiotán viselkedtél. És még csak 2 hónapja jartatok. Joggal gondolhatja, mi lesz később? Akarom én ezt?
Persze utolag belatod, hogy hibáztál, akkor mar elő tudod adni a megértő, kompromisszum kész, jól kommunikáló embert, de ez kevés. Majd ha megint összekülönböztök valamin, akkor ki tudja megint mit produkálsz.
2 honap nahyon keves idő, túlzas azt állítani, hogy jól működött. Most kezditek ill. kezdtétek volna jobban megismerni egymást, jobban szabadjára engedni az igazi énetek, és hat úgy látszik így már nem jöttél be neki.
Sajnálom, de jobb ha nem reménykedsz. Legközelebb viselkedj okosabban.
Nem értem az értetlenkedésed.
2 hónapja voltatok együtt kb, alig tudtatok valamit a másikról.
Összevesztetek, mindenki borzalmasan reagált, holott elvileg azért még tombolnia kéne a boldogsághormonnak, és a kis dolgokon át kellene simán siklani.
Te meg aztán megírtad neki hogy nem bízol benne, nem hiszel neki... és csodálkozol, hogy szakít??
Mindketten egyformán sárosak vagytok ebben, na meg a napnál is világosabb hogy nem illettetek össze, hiába volt neked más a meglátásod.
Ő is említette, hogy az a fő probléma, ahogyan reagáltam, gyerekes voltam. Nem is akarom hárítani a felelősséget, de mindenkinek lehet rossz napja, például amikor neki volt problémája, nehéz napjai, és elhanyagolt engem, én megértő voltam vele, és mikor találkoztunk, akkor nem róttam fel neki, mellette álltam, amikor elmondta mi a baj.
Nagyon sajnálom utólag, teljesen hibásnak érzem magam, az lett volna a megoldás, ha félreteszem a telefont, és inkább várok 1-2-3 órát a válasszal... Késő bánat, igyekszem okulni ebből.
50-50%
Inkabb ne szamits arra, hogy meg keresni fog, igy ha talan megis, annal kellemesebb meglepetes lesz. Bar szerintem akkor sem mukodne, ha ujra osszejonnetek, legalabbis en ezt tapasztaltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!