Jól döntöttem vagy hisztis vagyok csak?

Volt egy párom.

Mindketten 30 évesek vagyunk, nekem van előző kapcsolatomból gyerekem.

Sokáig nem is volt párom, mert nehezen tettem túl magam az előzőn és a kisgyereknek sem akartam olyan férfit hazavinni akiben nem vagyok biztos.

Lényeg a lényeg januárba hazavittem és megismerte a családom és a kisgyerek is.

Látszólag akkor elfogadta és minden szép és jó volt 3 hónapig.

Akkor jött a tavasz és valami megváltozott.

Nem jött annyit, ráfogta a munkájára a dolgot és hogy keveset tudunk találkozni.

Egy héten pár órát találkoztunk csak.

Utána nem hívott el olyan összejövetelekre ahol ott voltak a haverjai.

Mikor szóvá tetem mindig azt válaszolta, hogy legközelebb hív.

Nem hívott esküvőre. Nem hívott meg a szülinapi bulijára (vagyis úgy hívott mindkettőre, hogy előtte kivertem a balhét, de ekkor már nem mentem)

Most eljött velem egy rendezvényre de fél órát maradt mert nem tetszett neki az emberek "összetétele".

Mondtam neki, hogy én ezt így nem akarom folytatni mert semmi értelme ne húzzuk egymás idejét.

Akkor kért időt, hogy jobb lesz.

Nálam volt együtt voltunk de kezdődött megint minden elölről.(2-3 hét múlva)

Hétvégén(szombaton) megint mondtam neki, hogy szeretném hogy vége legyen megint időt kért és innentől hívni fog mindenhová.

Erre írja vasárnap, hogy moziba megy a haverokkal.

Kidobtam, mert ez sok volt.

Nyaralni nem mentünk el, kirándulni nem jártunk. Nem vágytam nagy dolgokra de a helyi parkba is lehetett volna sétálni akár kettesben akár gyerekkel. De sehogy.

Fel lett ajánlva neki, hogy jöjjön el velünk külföldre nyaralni oda sem jött el...

Ezek után még adjak neki esélyt...?