Amikor legutóbb szakítottak veled, mennyire ért váratlanul és milyen hosszú volt a kapcsolat?

16 éves voltam, 2 hétig voltunk "együtt", azért szakított mert-- csak, gőzöm sincs igazán 😅 Nem ért váratlanul, semmi nem történt közöttünk abban a 2 hétben 😅

31N

Nem szakított velem soha senki, akivel kapcsolatban voltam, bár nem volt túl sok kapcsolatom.

Viszont van/volt egy férfi az életemben, aki most nagyon fájó módon dobott el. Mert amikor végre küldött magáról képet, hirtelen nem tudtam összerakni őt, akivel hónapok óta levelezek, azzal a képpel. Felborult az egész élete miattam még akkor, amikor egyetlen képet se láttam róla és megijedtem ettől az egésztől. De annyira szerettem őt, hogy az idegenség érzés ellenére szerettem volna vele találkozni, de azt nem akartam, hogy végleg borítsa miattam a kapcsolatát, mert nem tudtam még ígérni neki semmit, mert én is foglalt vagyok, bár a válás szélén, de még tartjuk magunkat. És olyan lükeségnek éreztem, hogy miattam álljon náluk a balhé, amikor még a nevét se tudom. Erre küldte át a képeket, amiket nem jól reagáltam le. Jól érezte rajtam az elutasítást vagy hogy elkezdtem kihátrálni, de nem az volt az oka, amit ő gondol. Egyrészt mindig azt hangoztatta, hogy nem akar nálam abba az irányba elmenni. Hogy azt szeretné, ha a házasságom rendbe jönne és boldog lennék. Ezért nem voltam felkészülve arra, hogy közeledni fog. A helyzetünk miatt max. szeretők lehettünk volna, ami azért a jelenlegi életünket kevésbé borította volna fel, de ha el is játszottunk a gondolattal, mindkettőnkben van annyi gátlás, hogy nem tudtuk volna megtenni egykönnyen. És hirtelen ki nem mondottan ott álltam egy szituban, amiben már nem csak szeretősdiről lett volna szó. Nem voltam erre felkészülve, pedig hónapok óta vágytam rá, anélkül hogy egyetlen képet láttam volna róla. Úgy gondoltam, hogy egy találkozó azért nem ártana, mielőtt bármit is nyilatkozok az ügyben. Nem akartam, hogy hozzám kötődjön a szakítása. Úgy véltem, menjenek szét, ha már nem szeretik egymást, de ha miattam mennek szét, akkor nekünk úgyis annyi, mert hozzám kötődik az egész. Ezért jeleztem neki, hogy ne miattam döntsön a lány mellett, vagy a szakítás mellett, hanem azért, mert szereti vagy nem. Én nem akartam ebben befolyásolni, mert házas vagyok és nem vagyok szabad.

Másnap reggel azt írta, döntött és mivel többször is leírtam, hogy nem vagyok szabad és a képek alapján is határeset ő nekem, ezért zárjuk le. És hiába válaszoltam neki azt, hogy soha egyetlen páromat se választottam volna kép alapján, a leveleim azóta kézbesítetlenek. Valószínűleg törölte az egész fiókot, mert más e-mail címről se tudtam neki írni:(

Esélyt se adott kettőnknek. Nekem csak időre lett volna szükségem, hogy túljussak az ijedtségen, hiszen egy pillanat alatt változott meg annyi minden. Hogy össze tudjam rakni fejben azt a férfit a képen Vele. Már most, néhány nappal később is egész más nekem az a néhány kép. Nem volt rossz pasi, volt jobb képe is, rosszabb is, de mindegy, mert úgyis leszedném róla a szakállat. De ha nem hagyná is, rájöttem egyetlen éjszaka alatt, hogy számomra annyira mindegy, hogy néz ki. Nem azért, mert ronda, egyáltalán nem az, hanem mert a személyiségét szeretem. És 10 vagy 20 év múlva, amikor szottyadt öregemberek leszünk, csak ez számítana. Tudom, hogy nem lennék vele felhőtlenül boldog, mert már most is annyit bőgtem miatta. De nem is ez érdekel már igazán. Hanem az, hogy szeretem.

Persze bolondság ilyet írni valakiről, akivel még sosem találkoztál. Remélem megjön a józan eszem. De 4 hónapja nem tudom őt kiverni a fejemből.

Én valószínűleg el fogok válni. Nem miatta, nálunk már régen folyik az agonizálás. De most úgy érzem, nem akarok majd ismerkedni. Mert mindenkiben őt keresném. Lehet, hogy csak egy nagyon sebezhető időszakomban vagyok. Ő az, akinek soha az életben nem akartam rosszat. Most mégis félek, nem elsősorban magamat féltem, hanem Őt:( Még a nevét se tudom.