Két évig voltunk együtt a barátnőmmel 3 hónapja szakitott velem. Elém állt es azt mondta szakítani akar. Semmi előjele nem volt. Beszéltem vele és már azt mondja nem szeret nem hiányzom és egyedül akar lenni. Tudnátok valami tanácsot adni esetleg?

Részemről ez nem az első szerelem így tisztában vagyok már valamelyest a dolgokkal. Neki viszont én voltam az első.

Szeretnem megoldani mert ő az a lány akivel ha veszekedtunk is vagy probléma volt hihetetlenül boldog voltam.

És ez nem vissza emlékezve szépült meg hanem a barátoknak családnak is mindig ezt mondtam.

Tényleg rendkívül fontos ez nekem.

Legtöbben azt tanácsolták hagyjam és talán idővel hiányzom majd neki.

Ő az első olyan lány aki fontosabb mint eddig bármi. Az első dolog amiről teljes mértékben tudom hogy szeretem

Nagyon nagyon fontos és úgy érzem hogy ez egy olyan dolog amiért utolsó lélegzet vételemig küzdenem kell annak ellenére hogy tudom ha ezt az utat választom sok fájdalmat kell elvisenem majd. De érte megéri.

Ő úgy gondolja nem közös az utunk.

És mostmár 3 hónapja lassan hogy külön vagyunk. Sok segítséget kértem már mert egyeszen augusztus 23 ig beszélgettünk és nagyon bizonytalan válaszokat adott.

Én egyszerűen azt érzem hogy bizonytalan.

Esetleg valami jó tanács?

Vagy saját tapasztalat?

Nem szeretnék róla lemondani.

Köszönöm! :)