Mit éreznél, ha a barátod anyukája is azt tanácsolná a barátodnak, hogy szakítsatok?

Anyukák amúgy mesteri hatodik érzékkel rendelkeznek. Enyém is elejétől fogva megmondta, hogy ki az aki egyáltalán potenciálisan illik hozzám. Szóval az ő anyja szerintem nem számolt veled, mint komoly partnerként, az a szomorú igazság.

Elhiszem, hogy zavar, voltam a helyzetedben.

29n

fiús anyaként írom: ha azt látnám, hogy boldogtalan a gyermekem, én is a szakítást javasolnám neki.

aztán vagy hallgat rám, vagy nem.

Ha azt látnám, hogy a fiam barátnője minden veszekedés után szakítással zsarolná a fiam, akkor én is azt javasolnám, hogy zárja rövidre a kislánnyal.

Ha igazán szakítani akarnál, akkor szakítanál vele. Így csak érzelmileg zsarolod. Éretlen, gyerekes. Hogy vegyen így komolyan bárki? Nyilván az anyja boldognak akarja látni a fiát, nem pedig azzal szembesülni minden hétvégén, hogy Julika már megint behisztizett, és szakítani akar...

Nézd, én sem tudom hibáztatni anyukát. Lehet, hogy kedvel, de látja azt is, hogy ennek a kapcsolatnak nincs igazán jövője. Így azt tanácsolta a fiának, amit ő tenne a helyzetében.

És hiába lett lepintozva az #5-ös válaszoló, tök igaza van. Mi az hogy összevesztek, erre neked az a megoldás, hogy bedobod a szakitó kártyát? Mondod szakítsatok, de nem szakítottatok. Tán a beleegyezésére van szükseged? Ez így tényleg szintiszta érzelmi zsarolás, a szakitással való fenyegetőtéssel éred el azt, hogy neked legyen igazad, es meghunyászkodjon a másik. Tetszik vagy sem, igenis ezt művelted. Ne haragudj, de ilyen embertől én is óva inteném a gyerekem.

Már önmagában az is gáz, hogy neked a veszekedésre a szakítás a megoldás. De ha meg tényleg olyan probléma adódik, amit úgy érzel nemt tudsz lenyelni, vagy nem lehet változtatni, és a szakitásban látod a megoldást, akkor meg tedd meg tisztességesen! Ne csak dobálózz vele, várva a válaszreakciót. Aztán meg rinyálsz, hogy anyósjelölted egyetért benne.

Döntsd már el, hogy mit akarsz, és ne jatszmázz!