Félek kilepni a kapcsolatombol és egyedül maradni. Tudnátok segíteni?

Sziasztok!

19 éves lány vagyok, 4 éve parkapcsolatban egy 24 éves fiúval. Már egy jó ideje nem igazán jó köztünk, de mivel nem elég rossz ahhoz hogy kilepjek, de nem is elég jó ahhoz hogy jól érezzem magam, teljesen bele vagyok már zavarodva. Sok mindent elrontottam, amit visszanezve másképp csinálnék, és azon gondolkodom vajom rajtam múlt e az egész... A kapcsolatunk eleje óta én irányítottam, és ez megviselt engem is, és a kapcsolatot. Elkezdtem jobbnak, többnek érezni magam, mert a parom mindig pesztralni kellett, a szájába rágni a dolgokat. A problémáinkat is nagyrészt egyedül oldottam meg, mivel kerüli a problémákat, és inkább nem törődik vele minthogy elfogadja és változtasson. Neki köszönhetően az elején pozitív irányba változtam sokat, mert ösztönzött rá, és így sokkal elfogadhatobb ember vagyok ma. Viszont nem tudok rá igazán férfiként tekinteni, részben én 'neveltem', tanítottam meg egy kapcsolatban élni, viselkedni. A szexuális életünk mely sebeket hagyott bennem, én mindig jobban és többet akartam mint ő. Neki az óvszerrel van a baja, de túl fiatalnak éreztem magam, hogy tablettát szedjek, az orvosom sem ajánlja. Most már lenne megoldás, de ilyen bizonytalanul nem merem meglepni feleslegesen. Úgy érzem mintha elfelejtettem volna, miért is szerettem bele igazán, és nem tudom vissza tudok e még találni hozzá. Félek kilepni belőle. Mivan ha megbanom? Ha mégis igazán szeretem, és elengedtem? Vannak haverjaim, de nagyon elfoglaltak, így nehezebbnek érzem. Szeretnék erős lenni. Egyedül, függetlenül jól érezni magam. Mégis félek hogy nem sikerül és fájdalmas lesz. Ez lenne az első olyan szakítás, ami számít is valamit. Szeretném végre igazán jól érezni magam, anélkül hogy másokhoz igazodnek. Tudnátok kérlek segíteni? Akár személyes tapasztalattal hogy ezt hogyan éltetek meg. Szerintetek menthető meg ez a kapcsolat? Hogy legyek elég erős és eltökélt ahhoz hogy vegigvigyem ezt? A válaszokat előre is köszönöm 🙂🙂