Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hülyeség, ha azt mondom, hogy a párunk ne legyen igazán jóban a barátainkkal?
Mert egy esetleges szakítás után a baráti társaságba egy ék kerül, és a már ígyis kevés egymásra szánt időnkből még kevesebb lesz. Ez most kicsit önzőnek hangzik, és ha belegondolok az is.
Csak hát nehéz belegondolni, hogy 13 év barátság után a kb. 2 havi 1-2 együtt szórakozásból egynél az összes barátom az exemmel szórakozik, pedig csak kb. 3 éve ismerik egymást. Persze joggal megeshet, hogy valakivel 3 év alatt jóval közelebbi kapcsolatot alakítasz ki, mint egy másikkal 13 év alatt.
Olyan furcsa, hogy egy 1,5 havonta megrendezett eseményre engem nem is hívnak, sőt titkolják előlem, mert inkább az exemmel mennek. Ha még felváltva lenne, hogy egyszer velem, egyszer vele, de nem.
Úgy látszik, ha én el szeretnék menni oda, akkor új barátokat kell szereznem arra az eseményre.
Csak hát kicsit bizarrul hangzik, hogy ahelyett, hogy a legjobb barátaimmal szórakoznék egy helyen, ugyanott vagyok és kevésbé jó barátokkal szórakozok. És mi lenne, ha összefutnék a barátaimmal? Akkor csak köszönnék, és visszamennék a kevésbé közeli barátaimmal szórakozni?
Ti mit gondoltok erről, hogy kezelitek ezt az egészet?
Dehogyis. Csak hát nem akarom olyan szintre hozni őket, hogy pl. az exemnek szinte a legjobb barátja legyen az én legjobb barátom, és így gyakorta legyen konfliktus (nem direkt konfliktusra gondolok), hogy épp velem vagy vele vannak.
Persze, szeretném, ha jóba lennének, de úgy vagyok vele, hogy nagyobb az esélye, hogy nagyobb az esélye, hogy a barátaimmal 20 év múlva is jóban leszek, mint az, hogy ezzel a lánnyal leszek 20 évig. Nagyon sok minden közbe jöhet egy párkapcsolatnál, ami egy barátságnál annyira nem.
Minimalizálni akarom a lehetséges veszteségeket.
Most képzeld el, hogy (tegyük fel) a következő két barátnőmmel is nagyon jóban lesznek. Akkor még nehezebb lesz közös dolgokban megállapodni, mert ha már az egyiket is magukkal hívják valahova, mert ő is szereti azt a dolgot, akkor én már valszeg nem mehetek.
És akkor már tényleg új barátokat (is) kell szerezni, akikkel könnyebb az ilyesmi.
Vagy ezt az egészet meg lehet akadályozni azzal, hogy csökkented az esélyét annak, hogy elég közel kerüljenek.
Ez annyira a járogatós tinikapcsolatok kategória, hogy 10+ èv házasság után nem tudom magam ebbe beleképzelni.
Közösek a barátaink, de az én legjobb barátnőm sose lesz a férjem legjobb barátnője, és fordítva. Kedvelem a legjobb barátját, gyermekkoruk óta ismerik egymást, de nem az én legjobb barátom.
Közös programok szoktak lenni, ahol mindenkinek ott a párja és a gyerekeink. Valószínűleg válás után is tartanánk a kapcsolatot. A gyerek miatt olyan fel se merül, hogy mi egy válás után sose lássuk egymást.
Viszont: ha a páromnak fontosabbak lettek volna a haverok, mert ők pótolhatatlanok, én meg csak a csaja vagyok, akkor igen gyorsan kipenderítettem volna.
Tehát ez csak addig működik, amíg pár hónapig jártok, aztán csere.
Azért titkolják gondolom, mert gondolom nem akarják, hogy rosszul érezzem magam.
Gondolom azért mennek oda inkább vele, mint velem, mert velem viszonylag gyakrabban találkoznak.
Vagy csak a naív énem gondolja ezt?
Ilyenkor olyan szerencsésnek érzem magunkat, mert sem az asszonynak, sem nekem nincsen baráti körünk, otthon vagyunk magunknak :)
Kedves kérdező ők már nem a te barátaid (a règiek),mert az ilyenek nem barátok.
Hanyagold őket, foglalkozz az újakkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!