Titeket nem zavarna, ha a legjobb barátaitok jóban maradnának az exetekkel, aki szemét volt veletek?

Akik a szakítás előtt is közös barátaink voltak, akkor egyáltalán nem zavarna. Engem az zavar(na), hogy(ha) van egy barátnőm, akit a kapcsolatunk végén ismertem meg nem sokkal, elég jóba lettünk, egyszer találkoztak a volt párommal. Szakítás után pedig puszipajtik lettek.

Ettől függetlenül még mindig a barátnőm a csaj, de ez a része azért eléggé zavar.

Nem rendelkezek valami kiterjedt szociális hálóval és a legjobb barátnőm se mutatta be soha egy pasiját sem-véletlen az egyikkel egyszer összefutottunk,akkor köszöntünk egymásnakd,de ennyi-.De ha tudnám,hogy mocsok módon dobta,onnantól szóba se állnék vele,nem,hogy még együtt zabáljak vele.

A baráti társaságot inkább haveri társaságnak mondanám,leírás alapján,ha ennyire "tiszteletben tartanak".

A volt barátom, én és a legjobb baratnőim osztálytársak voltunk középiskolában. Mikor összejöttem a volt barátommal, akkor a legjobb baratnőim is jóba lettek vele (előtte kettőjükkel minimális volt a kommunikáció, a harmadik barátnőmmel már előtte is haveri, baráti viszonyban volt).

Amikor először szakítottunk a barátommal (nem szép körülmények között, mint nálad, elég megalázó módon), az egyik barátnőm (aki előtte alig beszélt vele pár szót) tartotta vele a kapcsolatot. Ez akkor nagyon rosszul esett, hiszen nem volt elég, hogy az iskolában mindennap látnom kellett, még amikor a baratnőimmel voltam, akkoris folyton láttam, hogy tőle kap üzeneteket... Akkor pont emiatt, meg is romlott a kapcsolatom azzal a barátnőmmel. Nem tudtam elfogadni, megérteni, hogy hogyan lehet jóban egy ilyen emberrel. Főleg azok után, hogy megélte velem a szakításunkat, neki mondtam el minden problémát, tudta, hogy milyen ember valójában.

Utána újra összejöttem a volt barátommal (ami természetesen hiba volt, csak ezt akkor nem láttam be, naiv voltam..), a viszonyunk rendeződött a barátnőmmel, de ők még mindig mindennap beszélgettek. Élőben, iskolában sosem, hanem messengeren délután, este..

Teljesen őszinte leszek, akkor féltékeny voltam a barátnőmre, amiért ilyen jó kapcsolatban van a barátommal, közben a mi kapcsolatunk finoman fogalmazva is rossz volt (már belátom, hogy az újrakezdés hiba volt, és a problémáink nem voltak megoldhatóak, nagyrészt az ő hozzáállása miatt).

Most végleg szakítottunk, ők még mindig tartják a kapcsolatot, de már nem középiskolába járunk, így én megszakítottam vele minden kapcsolatot. Már nem érdekel, hogy ők beszélgetnek, nemcsak amiatt, hogy kevesebb időt vagyok a barátnőmmel, és nem látom ezt napi szinten.. hanem azért is, mert túltettem magam a volt barátomon. Már nem foglalkoztat, hogy kivel beszélget és miről. A baratnőmmel is jó a kapcsolatom, igaz, hogy még azóta sem tudtam megérteni, hogy tud egy ilyen emberrel kvázi jóban lenni,de ez nem az én dolgom.. nem szólhatok bele. Az biztos, hogy kettejük között semmi nem volt, nem a volt barátom miatt, mert belőle kinézem ezt (ilyen okok miatt lett vége a kapcsolatunknak), hanem a legjobb barátnőmben bízom ennyire, hogy nem tenné ezt velem, és tudom, hogy egyáltalán nem az esete a volt a barátom :D

Én emiatt sokat idegeskedtem, szomorú voltam, dühös és nem értettem a helyzetet, de már elfogadtam, elengedtem teljesen. Neked abból a szempontból nehezebb, hogy közös a baráti társaság.. erre sajnos nem tudom tanácsot adni :(

Én megszüntettem minden kapcsolatot a volt barátommal és nagyrészt az ő baráti társaságával is.

Kitartást neked, és szerintem egy őszinte beszélgetés a barátnőddel segíthet megoldani a problémát. :)